Mozgásszimuláció
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Napjainkra a számítógépes szimuláció a számítástechnika egyik legnépszerűbb és leglátványosabb területévé vált annak köszönhetően, hogy a mindenki számára elérhető asztali számítógépek teljesítménye elérte a futtatásukhoz szükséges szintet. Ez lehetővé tette a járműdinamika valós idejű szimulálását anélkül, hogy a programozóknak bitről bitre optimalizált kódot kellene írniuk. A mai grafikus hardverek pedig kellő szépségű és részletességű virtuális világok megjelenítésére képesek megfelelő gyorsasággal. A szimulátorok általános hasznának bemutatására valószínűleg a vezetés szimulációja a legalkalmasabb: a szórakoztatás mellett vezetni tanulók alkalmazhatják oktatóeszközként, autógyártók és akár versenycsapatok használhatják tesztelésre, ezzel nagymértékben csökkentve a költségeket és a veszélyt. Természetesen ehhez elengedhetetlen, hogy a szimuláció valósághű legyen. Manapság szintén gyorsan fejlődő terület az önműködő járművek technológiájáé. Ezen fejlesztéseknek az a célja, hogy a járművek emberi beavatkozás nélkül, az útjukba kerülő akadályokat kikerülve, biztonságosan eljussanak egy előzetesen megadott helyre. A navigáció során a fedélzeti számítógép a globális helymeghatározó rendszerre és a fedélzeti érzékelőkre (kamerák, radarok vagy akár lézeres letapogatók) hagyatkozik. Ilyen robotjárművek számára versenyeket is írnak ki, a legnevesebb ezek közül talán a DARPA Grand Challenge. Ezt először 2004-ben a Mojave sivatagban rendezték meg, ekkor azonban még egy jármű sem tudta teljesíteni a 240 km-es távot. A technológiai fejlődést jól mutatja, hogy a tavalyi évben már városi körülmények között versenyeztek a járművek, és a tizenegy indulóból hat elérte a 85 km-re lévő célt. Ezt a versenyt, melyen főként egyetemi csapatok vesznek részt, az amerikai katonai fejlesztési ügynökség (DARPA) rendezi, azonban az autógyártók számára sem közömbös. Diplomamunkám témájául egy virtuális négykerekű jármű mozgásának szimulálását és automatikus vezérlésének programozását választottam. Egyik célom tehát az volt, hogy egy virtuális világban mozgó jármű viselkedését valósághűen szimuláljam, a másik pedig az, hogy ez a jármű felhasználói beavatkozás nélkül el tudjon navigálni az előre megadott koordinátákra.