Vizsgálatunk fő célja az volt, hogy Jeffrey Arnett (2015) elméletéből kiindulva megállapítsuk, hogy orvostanhallgatók és pszichológus hallgatók között megjelennek-e a kezdődő felnőttkorra, nem akadémiai nevén, a kapunyitási pánikra jellemző félelmek. Emellett az orvos és pszichológus szereppel való azonosulást, valamint az egzisztenciális aggodalmak jelenlétét is vizsgáltuk. Az egzisztenciális aggodalmakkal, pontosabban a halállal, az élet értelmével és a világban elfoglalt hellyel, az identitással való foglalatoskodás a vizsgált hallgatók között jelen van és számos esetben ehhez negatív, szorongó érzések társulnak. A végzés előtt álló pszichológus, illetve orvostanhallgatók már tudnak azonosulni a szakma által elvárt szereppel, és egy árnyaltabb képet kapunk arról, hogy az egyetemi gyakorlatok, a másoktól kapott visszajelzések és a látott példák ehhez mind-mind hozzájárulnak