A slow mozgalom és annak térségi fejlesztési lehetőségei Békés megyében az Alföld Slow Egyesület példája alapján
Absztrakt
A vidékfejlesztés egyik alapproblémája, hogy a nem kiemelt térségek, települések egyre nagyobb küzdelmet folytatnak a megtartóképesség érdekében. Az itt megfogalmazott dilemmák – ortodox vs. unortodox közgazdaságtan, fenntartható fejlődés, globális kihívások vs. lokális megoldások – mára kézzelfogható közelségbe kerültek. A példaértékű alternatívák az értékközpontú közgazdasági gondolkodást erősítik. Ilyenek a slow mozgalmak is, amelyeknek a tudatos, fenntartható életmód, a helyi (gazdasági) értékek megbecsülése, a lokális gondolkodás, az emberi kapcsolatokban rejlő közösségi élmények állnak a középpontjában. Ebben a vonatkozásban beszélhetünk lassú turizmusról is. Az Alföld Slow Egyesületet értékközpontú helyi gazdaságfejlesztés céllal hozták létre többnyire önkormányzatok. Az Egyesület példáján keresztül kerül felvetésre a fejlesztéspolitikai kérdés: a slow értékrend, az értékközpontú gazdaság használható-e, ha igen, akkor hol és hogyan a magyar fejlesztéspolitikában? Az elvi megközelítésen túl egy lehetséges vidékfejlesztési eszköz bemutatása is megtörténik. Végső megállapítás, hogy a slow turizmus és az ezt a zászlajára tűző Alföld Slow Egyesület az érintett térség fejlődéséhez a Herman E. Daly által megfogalmazott módon járulhat hozzá: „A fenntartható fejlődés a társadalom jóllétének folyamatos javítása anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk. A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak!”