Pénzpolitika Magyarországon a rendszerváltás után (1990-2000)

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNádasi, Levente
dc.contributor.authorErdész, Attila
dc.contributor.departmentDE--Közgazdaság- és Gazdaségtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2014-10-30T09:22:42Z
dc.date.available2014-10-30T09:22:42Z
dc.date.created2014-10-28
dc.description.abstractA szakdolgozat során betekintést nyerhetünk az 1990-es évekbeli (illetve annak az előzményeként szolgáló időszak) magyar pénzpolitikába és a pénzügyi piacok helyzetébe annak 3 legnagyobb és legjelentősebb "szereplőjének" (magyar bankrendszer, Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Értéktőzsde) vonatkozásában. A bankrendszerben a bankkonszolidáció és a bankprivatizáció hatására egy igen érdekes, nem csak Európában, hanem talán az egész világon egyedinek számító helyzet jött létre, főleg a tulajdonosi szerkezetet figyelembe véve. Persze elsősorban politikai beállítottságtól függő, mint inkább közgazdasági töltetű az a kérdés, hogy a külföldi vagy a hazai (esetleg állami) túlsúly érvényesülése a bankszektorban a kedvezőbb egy nemzetgazdaság számára. Eleinte a külföldi túlsúly igen hasznos volt, hiszen így a magyar bankrendszer és az általa nyújtott szolgáltatások színvonala rohamosan javult, szép lassan az európai normákhoz tudott konvergálni.A Magyar Nemzeti Bank is nagy változásokon ment keresztül. A kezdeti monobank rendszerből örökölt nem tisztán jegybanki/központi banki feladatait viszonylag elég gyorsan sikerült leépítenie és azokat a kereskedelmi bankokra ruházni. Ez a folyamat a devizapolitika és az árfolyam-politika vonatkozásában kissé lassabban ment végbe, azonban a 2000-es évek elejére ezen a területen is sikerült nagyfokú áttörést elérni.És végül, de nem utolsósorban a Budapesti Értéktőzsdének az újranyitása is nagy szerepet játszott a magyar pénzügyi piac fejlődésében. A volt szocialista országok közül elsőként, de már több évtizedes tapasztalattal a birtokában nyílt meg újra a tőzsde hazánkban, amely megfelelően katalizálta a privatizációs folyamatokat azáltal, hogy pusztán a létével megkönnyítette a külföldi tőke bevonását és ezzel a többi piacgazdaság szereplőjének számára is átláthatóvá és megfelelővé tette a főként állami tulajdonú vállalatok értékesítését az állam kiiktatásával, mint közvetítő. A BÉT fejlődési pályája - kisebb hullámvölgyektől eltekintve - meredeken ívelt felfelé (volt időszak, amikor a világ egyik leggyorsabban fejlődő értékpapírpiaca volt) és ennek megkoronázásaként jelenleg Közép - és Kelet-Európa egyik legjelentősebb értéktőzsdéjévé vált.hu_HU
dc.description.correctorVT
dc.description.coursenemzetközi gazdálkodáshu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/199352
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsCC0 1.0 Universal*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/*
dc.subjectbankrendszerhu_HU
dc.subjectértéktőzsde
dc.subjectMNB
dc.subjectpénzpolitika
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Közgazdaságtudományhu_HU
dc.titlePénzpolitika Magyarországon a rendszerváltás után (1990-2000)hu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (KTK)