Vizsgálataink középpontjába a bentikus kovaalga közösségek trait-összetétele és a környezeti változók közötti összefüggések tanulmányozását helyeztük. Ennek keretében mind természetes folyamatok (pl. áradás, csapadékhiány okozta vízhozam csökkenés), mind pedig az emberi jelenlét (pl. vízgazdálkodás, rekreációs aktivitás) által indukált környezeti változások hatásait vizsgáltuk a közösségek funkcionális összetételére. A kovaalga guildek arányainak szezonális dinamikáját szélsőséges vízhozam változások alatt követtük nyomon. Eredményeink bár többnyire igazolták a szakirodalomban leírt (Passy 2007) guild-preferenciákat, egyben felhívták a figyelmet a guild-koncepció finomításának szükségességére is. A sejtméret kategóriákon alapuló vizsgálatunkat jelentős vízszint csökkenéssel érintett alföldi vízfolyások fitobenton közösségén végeztük el. Eredményeink jól szemléltetik, hogy a csökkenő vízszint hatására növekvő tápanyagtartalom és vezetőképesség rendkívül fontos változásokat indukálnak a közösség sejtméret szerinti összetételében és diverzitásában, jól indikálva ezzel a síkvidéki folyóvízi ökoszisztémákban lejátszódó szárazodás folyamatát. A szakirodalomban hivatkozott három féle guild-felosztás és a sejttérfogat kategóriák kombinálásával képzett öko-morfológiai funkcionális csoportok érzékenységét vízfolyások nagyobb adatbázisán teszteltük. Ezen vizsgálatunk nemcsak a különálló planktonikus guild fontosságára hívta fel a figyelmet, hanem arra is, hogy Rimet & Bouchez (2012) csoportosítási rendszerének alkalmazásával kapjuk a legpontosabb eredményeket a kombinált kategóriák és a környezeti háttérváltozók közötti korrelációk kapcsán. A Tisza-tó négy, egymástól eltérő hasznosítással és védelemmel jellemezhető medencéjének fitobenton közösségét hét kovaalga trait bevonásával vizsgáltuk. Míg a taxonómiai elemzés szerint a négy medence közössége szezonálisan mutatott nagyfokú hasonlóságot, térbeli heterogenitás pedig nem volt megfigyelhető, addig a trait-alapú értékelés eredménye rámutatott az egyes medencék hasznosításából eredő térbeli sajátságokra, azaz az egymáshoz viszonyított hasonlóságokra illetve különbségekre.

In this study we focused on relations of trait composition of benthic diatoms and environmental variables. Our results highlighted the strong influence both of the extreme climatic events induced environmental changes and the water usage and protection on composition of the diatom assemblages. Seasonal dynamic of diatom guilds proportion was studied during extremely changing water regime in a large river. Additionally, compositional differences between running and standing water segments were also studied here. Our results directly connected to seasonality mostly confirmed the guild preferences originally described by Passy (2007). Our results, however, directly connected to the segments stressed the necessity for refining the guild concept. Changes in cell size and halophilic taxa composition of benthic diatom assemblages were studied in lowland watercourses affected by extreme water level decrease from spring to autumn. Our results revealed strong influence of elevated nutrient content and conductivity resulted by water level reduction on cell size and halophilic taxa composition of diatom assemblages. This means that both traits i.e. cell size and halophile characteristics are effective tools for detecting drying processes in lowland running water ecosystems. The relationship between environmental variables and eco-morphological functional groups created by combining the diatom guilds and cell size categories was tested on a larger database of watercourses. This study highlighted not only the importance of a separate planktic guild, but also the fact that the system of Rimet & Bouchez (2012) provides the most accurate results to describe correlations between combined categories and environmental variables. Differences in taxa and trait composition of benthic diatom assemblages between the differently managed and protected basins of Lake Tisza were also studied. While the taxonomic analysis revealed well pronounced seasonal similarity between the basins and no spatial heterogeneity was observed, the results of the trait-based assessment pointed out usage based spatial characteristics.