A reaktív oxigéngyökök (reactive oxygen species, ROS) megnövekedett szintje oxidatív stresszt okozhat a sejtekben. Az oxidatív stressz során a sejtek különböző komponensei, így fehérjék, lipidek és a nukleinsav molekulák is károsodhatnak (Torbjörn Persson és mtsai 2014). A DNS bázisai közül a guanin rendelkezik a legalacsonyabb redox-potenciállal, és a fejlettebb élőlények örökítő anyagának nagy a guanin (G): citozin (C) tartalma, ezért az oxidatív DNS károsodás leggyakoribb terméke a 8-oxo-7,8-dihidroguanin (8-oxoG). A 8-oxoG felszaporodása az emlős genomban az oxidatív stressz jelének tekinthető (Radák Zsolt és mtsai 2010). A 8-oxoG-t a DNS-ből a 8-oxoguanin DNS glikoziláz-1 (OGG1) enzim távolítja el, hogy megelőzze az esetleges mutációk kialakulását (Jon G. Mabley és mtsai 2005). Az így kivágódó 8-oxoG bázisról korábban azt gondolták, hogy nincs biológiai hatása, és egyszerűen távozik a sejtekből, illetve szervekből (Svoboda P. és mtsai 2006). Korábbi kísérletek eredményei szerint azonban az extragenomiális 8-oxoG komplexet képez az OGG1 enzimmel, és ez a komplex különböző – kis molekulasúlyú GTPázok által közvetített - szignalizációs utak működését tudja befolyásolni (Hajas György és mtsai 2013). Jelen vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy 8-oxoG-nak van-e adjuváns hatása, azaz képes-e egy adott antigén elleni immunválaszt felerősíteni. Kísérleteinkben antigénként ovalbumint (OVA), állat modellként BALB/c nőstény egereket használtunk. A 8-oxoG immunstimuláló hatását intraperitoneális, illetve intranazális immunizálás során is vizsgáltuk.