Magyarországon az UNIWORLD-projekt keretében 1997-től valósulnak meg virtuális egyetemi törekvések az MTA Filozófiai Kutatóintézetének égisze alatt pedig 2000 tavasza óta működik az Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyetem s kínál a filozófián belül öt irányt: filozófiatörténet, tudományfilozófia, társadalomfilozófia, vallásfilozófia, kommunikációfilozófia. A kötet ezeket a kezdeményezéseket mutatja be, valamint kitekintéssel szolgál a virtuális egyetem problematikáját elemző külföldi és hazai szakirodalomra. A virtuális egyetemnek nincsenek épületei, nincs helyhez kötött fizikai valósága. Alapvető közege az internet, ami azt jelenti, hogy bár mind a tanárok, mind a diákok nagyon is valóságos, hús-vér személyek, akiknek, ha kevésszer és rövid időre is (például a vizsgák alkalmával), muszáj találkozniuk, az oktatás mégis elsősorban ťvirtuálisanŤ, vagyis az elektronikus hálózaton keresztül történik benne. A virtuális egyetem hallgatói a dolgozatokat elektronikusan nyújtanák be, a tanulmányozásra szánt könyveket elektronikus könyvtárakból hívnák le, a szemináriumokon akár kontinensnyi távolságból vitatkoznának. magyarázza a fogalmat Nyíri Kristóf, az alapító.A kötet válogatást tartalmaz a tényleges kurzusokból, amelyek szervezői a legkiválóbb hazai szakemberek, többek között: Horváth Pál, Pléh Csaba, Szegedy-Maszák Mihály, Kulcsár-Szabó Ernő. Ez a kötet a 21. század oktatási rendszerének nélkülözhetetlen tankönyve.