A büntetés igazolásának elméleti alapjai, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorFicsor, Krisztina
dc.contributor.authorRáczné Alacs, Beatrix
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2020-04-27T06:28:43Z
dc.date.available2020-04-27T06:28:43Z
dc.date.created2020-04-24
dc.description.abstractDolgozatomban a büntetőjogi büntetés elméleti igazolásával foglalkozom. A téma választásának indoka, hogy a büntetőjog azon jogágak egyike, amely a legerősebb eszközökkel avatkozik be az állampolgárok cselekvési szabadságába. A jogellenes cselekvésekre szankciókkal reagál, amely az egyének szabadságától való megfosztását is eredményezheti. A büntetés mindig kényszer formájában jelentkezik, hátrányosan érinti az elítélt életét. Ebből következően a büntetés jogintézménye erkölcsi igazolásra szorul, az államnak racionális igazolást kell nyújtania, hogy milyen indokok alapján jogosult az egyénekkel szembeni súlyos szankciók alkalmazására. Napjainkban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés a legsúlyosabb büntetés, amelyet az állam alkalmazhat az elítéltekkel szemben. Ez lehetőséget ad az államnak arra, hogy bizonyos elítéltekkel szemben, a megfelelő jogi feltételek fennállása esetén örökre megfossza szabadságától az egyént. Az elméletben vitatott, hogy melyek lehetnek ennek a büntetésnek az igazolási alapjai, a dolgozat második részében ezzel a kérdéssel foglalkozom. A jogelméleti irodalomban számos munka van, amely a büntetések erkölcsi igazolását tárgyalja, azonban mindezek hátterében is a felvilágosodás két jelentős alakjának, Jeremy Bentham-nek és Immanuel Kantnak az elképzelései húzódnak meg. Bentham az utilitárius filozófia képviselőjeként azzal foglalkozott, hogy a büntetőjog haszonelvű igazolását nyújtsa, míg Kant a megtorló elmélet képviselőjeként a büntetőjog fejlődéséhez a felvilágosodás emberképének és az erkölcsi kötelezettségek tudományos alapjainak kidolgozásával járult hozzá. Mindkét elmélet jelentős hatással van a büntetőjog-tudomány alakulására a 21. században is. Dolgozatomban ezekre az elméletekre koncentrálok, kifejtem, hogy milyen elvi alapokra helyezik a büntetés igazolását, és hogyan lehet ezeket az elméleteket a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés problémájára alkalmazni. Ezek mellett a büntetés kialakulásának és a mögötte meghúzódó felfogások változásának történeti hátterét is megvilágítom. Megvizsgálom a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rabokra gyakorolt hatását, és ennek a szabályozásnak a mellette és ellene szóló érveit. Végezetül, összefoglalom, hogy a kutatásom során, milyen következtetésekre jutottam.hu_HU
dc.description.courseIgazságügyi igazgatásihu_HU
dc.description.degreeBSc/BAhu_HU
dc.format.extent32hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/284777
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectéletfogytig tartó szabadségvesztés,hu_HU
dc.subjectjogelmélethu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleA büntetés igazolásának elméleti alapjai, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésrehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)