Poszt-traumás stressz zavar kezelése és megelőzése – irodalmi áttekintés

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorAndrássy, Gábor
dc.contributor.advisordeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.contributor.authorKovács, Tibor Dávid
dc.contributor.departmentDE--Általános Orvostudományi Karhu_HU
dc.contributor.opponentGlaub, Theodóra
dc.contributor.opponentKacska, Sándor
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Pszichiátriai Tanszékhu_HU
dc.contributor.opponentdeptDebreceni Egyetem::Általános Orvostudományi Kar::Belgyógyászati Intézethu_HU
dc.date.accessioned2015-11-18T09:35:14Z
dc.date.available2015-11-18T09:35:14Z
dc.date.created2015-08-05
dc.description.abstractA katasztrófák és az azzal járó súlyos veszteségek történelme az ókori időkre nyúlik vissza. Korunk egyre fejlődő világának „köszönhetően” gyakrabban éri az emberiséget mind civilizációs, mind természeti katasztrófa. A szerencsétlenségek következtében elszenvedett trauma nem csupán fizikai; a testi sérülések mellett egyre nagyobb jelentőséget kapnak az emberi pszichét ért károsodások. Ezek lehetnek akut (félelem, pánik) és krónikus (stressz, depresszió, poszt-traumás stressz zavar). A PTSD a szorongásos kórképek tárgykörébe tartozó megbetegedés, mely a személyt megrázó esemény (trauma) utóhatásaként alakul ki. Alapvető meghatározója a traumás eseménynek, hogy az azon átesett személy a negatív eseményre erőteljes félelemmel, tehetetlenséggel reagál. A PTSD diagnosztikus kritériumai a trauma meghatározására és három tüneti alcsoportra vonatkoznak: a trauma intruzív átélése, elkerülő viselkedés és hipervigilitás. A betegség akkor mondható ki, ha ezek a tünetek markánsak, hosszú ideig fennállnak és az egyén szociális életére negatív hatást fejtenek ki. Az egyén adaptációs készsége a különböző stresszorok hatásaihoz eltérő lehet. A különbségek több tényező együttes jelenlétéből adódnak. Ezek a genetikai pretermináció, az élet során megtanult és alkalmazott coping stratégiák, különböző strukturális agyi eltérések és nem utolsó sorban a hypothalamus-hypopyhis-mellékvese axis működésének defektusai. A PTSD jelentősége nem elhanyagolható, hiszen komoly szenvedést jelent a beteg számára, megváltozik az egyén személyisége, ennek pedig nyoma lesz a társas kapcsolataiban, a munkahelyén, az egész életében. Külön kiemelendő a számos komorbid megbetegedés, mint a depresszió, cardiovasculáris és gastrointestinális megbetegedések, a korai öregedés, melyek tovább növelik a betegség jelentőségét. Ezért is fontos, hogy már a katasztrófák helyszínén és később a kórházak falain belül kiszűrjék az arra hajlamos pácienseket és kezelésüket minél hamarabb, és a lehető legmagasabb színvonalon elkezdjék. A jelenleg elfogadott pszichoterápiák és gyógyszerek ugyan képesek javítani, adott esetben meg is szüntetni a tüneteket, de a betegség pathofiziológiája még ma sem teljesen tisztázott, számos tanulmány keresi a végső megoldást a PTSD végleges és teljes kezelésére.hu_HU
dc.description.courseáltalános orvostudományihu_HU
dc.description.courseactnappalihu_HU
dc.description.courselangmagyarhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent33hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/218500
dc.language.isohuhu_HU
dc.rightsCC0 1.0 Universal*
dc.rights.urihttp://creativecommons.org/publicdomain/zero/1.0/*
dc.subjectPTSDhu_HU
dc.subjectPoszt traumás stressz zavarhu_HU
dc.subjecttraumahu_HU
dc.subjectkatasztrófahu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Orvostudományhu_HU
dc.titlePoszt-traumás stressz zavar kezelése és megelőzése – irodalmi áttekintéshu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Általános Orvostudományi Kar)