2019 végén Kína Wuhan tartományában megjelenő új típusú pneumónia, aminek a kórokozója SARS-CoV-2 nevet kapta, pár hónap leforgása alatt, minden kétséget kizáróan korunk egyik legnagyobb világjárványává nőtte ki magát. A helyzet népegészségügyi súlyát mutatja, hogy 2022.március végéig világviszonylatban több mint hatmillió, Magyarországon pedig 45610 ember halála hozható összefüggésbe a kórokozóval. A pandémia elmúlt két éve alapjában éve változtatta meg a mindennapi életünket, meg kellett tanulnunk együtt élni olyan megelőző intézkedésekkel, mint például a maszkviselés, vagy a mozgásterünk korlátozása. Ezzel párhuzamosan, hatalmas tempóban folyt a vakcinák fejlesztése a vírus ellen, majd elkészültük után az alkalmazásuk is. De ebből a tempóból fakadóan, különös figyelmet érdemel a hatásosságuk folyamatos monitorozása, hogy időben reagálni lehessen a kórokozó mutációjából, vagy az immunitás csökkenéséből kialakuló problémákra. Ebből kifolyólag lett a diplomamunkám fő témája a második oltás beadásától a fertőződésig eltelt idő különböző aspektusainak vizsgálata. A kutatás alapjául szolgáló minta (n=2805) minden tagja részesült a SARS-CoV-2 vírus elleni alap immunizálásban, majd ezt követően egy bizonyos idő elteltével átesett a fertőzésen. Az adatok feldolgozása során alkalmazott statisztikai próbák, mint például az átlagmegbízhatósági tartomány eredményei alapján látható, hogy szignifikáns (p <0,00001; [p <0,05]) különbség van a fertőzések számában az oltást követő 180. nap előtt és után. Az ANOVA és Tukey-Krammer post hoc test megmutatta, hogy a 18 év alatti korcsoport vonatkozásában minden más korcsoporthoz viszonyítva szignifikánsan alacsonyabb az átlagos eltelt idő (162,84 nap) a fertőződéshez képest. A nemek közötti vakcinafajtánkénti különbségek vizsgálatához kétmintás t-próba használatával megállapításra került, hogy jelentős eltérés (p=0,00068; [p <0,001]) egyedül a Pfizer/BioNTech vakcina esetében mutatkozott a fertőzésig eltelt időben a nemek között. Arra a kérdésre pedig, hogy milyen mértékben befolyásolja a nem vagy a kor a fertőzésig eltelt időt lineáris regresszió alkalmazásával kimutatásra került, hogy a kor nem (p=0,55 [p> 0,05]), míg a nem számottevő befolyásoló (p=0,000114 [p <0,001]) erővel bír. A kapott eredmények és az esetleges limitáló tényezőkből, mit például a különböző típusú oltásokkal rendelkező személyek eltérő számából, vagy az új variánsokból fakadó torzítások miatt érdemes a kutatás folytatása kibővített adatokkal.