A kísérleti stádiumban lévő ételhulladék-komposzt felhasználhatóságát vizsgáló kísérletekbe kapcsolódtam be. Dolgozatomban humuszos homoktalajba korábban bekevert komposzt hatását vizsgáltam a hónapos retek csírázására és kezdeti növekedésére. A csírázási tesztet 2 alkalommal, 6 hónap eltéréssel állítottuk be hétféle kezelés mellett (kontroll, NPK-műtrágyás kezelés, 2 kg/m2-, 4 kg/m2-, 6 kg/m2- és 8 kg/m2 adagú komposzt kezelés és 50 tf% talaj-50 tf% komposzt kezelés). A vetés után 12 nappal felszámolt kísérletben a fiatal növények kezelésenkénti csírázási rátáját, talaj feletti részeinek és gyökerének hosszát, nedves tömegét, valamint foszfor- és káliumtartalmát határoztuk meg. Eredményeinkből kiderült, hogy a 2 kg/m2 komposztos kezelés mindkét alkalommal pozitív hatással volt a retek növények kezdeti fejlődésére és tápanyagfelvételére. Az ennél nagyobb arányban bekevert komposzt adagok azonban már negatívan hatottak, gátolták a csírázást és a kezdeti növekedést az első csíráztatásnál. 6 hónapos érlelést követően a 2. csíráztatási kísérletben a mineralizációs folyamatok előrehaladtával már ezeknél a kezeléseknél is kedvezőbben alakultak az értékek. Az eredmények szerint a komposztot érdemes minél hosszabb ideig érlelni. A legnagyobb vizsgált adagban (50 tf% talaj-50 tf% komposzt) azonban a komposzt bekeverése nem ajánlott, mert mindkét csíráztatási időpontban gátolták a retekmag csírázását.