A lucerna savó/barnalé felhasználhatóságát vizsgáltuk meg folyadék tápoldaton, kertészeti perliten, valamint három különböző talajtípuson, kukorica és napraforgó növényeken nevelésével. A kísérletek során a növényeket több szempontból is megvizsgáltuk, különböző koncentrációjú oldatok segítségével próbáltuk elérni a növények fejlődéséhez szükséges optimális tápanyagtartalmat és kémhatást. A GFC eljárást követően képződő DPJ, lucerna esetében DAJ (Deproteinized Alfalfa Juice), vagy barnalé elsősorban magas cukortartalma miatt hosszabb ideig nem tárolható (LAMONT et al. 2017). Tejsavas erjesztését követően azonban, amikor a pH-ját 4,5 körüli értékre szabályozzuk tejsav baktériumok megfelelő törzseinek felhasználásával, eltarthatósága jóval hosszabb időtartamot ér el (BÁKONYI et al., 2020). A tartósítás mellett a tejsav baktériumoknak a növényekre nézve biostimulátor hatása is van. Az így előállított pH azonban nem optimális s a növényi tápelem felvétel szempontjából (NEINA, 2019). A barnalé összetétele függ attól, milyen növényből/növényfajtából, pontosan milyen hőkezelési eljárással készült (THOMSEN et al. 2003), valamint lucerna esetében attól is, hogy melyik évben, melyik növedékből származik. Tápelem tartalma jelentős, mely magában rejti növénytáplálási célú 3 felhasználási lehetőségét (Erre egy példát Lásd a 2. számú mellékletben).