Akut SARS-CoV-2-fertőzés jellegzetességei gyermekkorban
Fájlok
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Bevezetés: A SARS-CoV-2 és annak mutációi által okozott pandémia globális mértékben befolyásolta életünk legtöbb területét, komoly kihívások elé állítva az egészségügyi ellátórendszereket 2019-től napjainkig. Célkitűzés: Átfogó jellemzés készítése a gyermekkori akut COVID-19 klinikai manifesztációiról, illetve a súlyosabb kórlefolyásra hajlamosító kockázati tényezők azonosítása. Módszerek: 2020 júniusa és 2022 decembere között a DEKK Gyermekgyógyászati Klinika gyermekinfektológia osztályán kórházi ellátásban részesülő, SARS-CoV-2 vírussal fertőzött gyermekek adatainak retrospektív elemzése történt az elektromos és a papír alapú betegdokumentációs rendszer felhasználásával. A heveny COVID-19 miatt kórházba került gyermekpopuláció epidemiológiai és klinikai jellemzőit tanulmányoztam, a főbb kockázati tényezők azonosítása mellett. A kórlefolyást külön vizsgáltam a normál, illetve a túlsúlyos gyermekpopulációban. A statisztikai elemzéseket Kruskal-Wallis, illetve Mann-Whitney U próbával végeztem. Eredmények: A vizsgált időszakban 721 SARS-CoV-2 fertőzött gyermek került osztályos felvételre. Ebből 80 esetben egyéb ok indokolta a kórházi ellátást, így összesen 641 gyermeknél vizsgáltam az akut COVID-19 jellegzetességeit. A 0 és 3 éves kor közötti korosztályból került ki a betegek 65%-a. A legmagasabb esetszám az ötödik hullámban volt (n=418). A láz volt a leggyakoribb tünet, ami 78%-os gyakorisággal fordult elő. A túlsúlyos gyermekpopulációban szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a pneumonia (32,14% vs. 14,72%; p<0,001), gyakrabban igényeltek remdesivir kezelést (20,24% vs. 2,15%; p<0,001), és oxigénterápiát (14,29% vs. 5,21%; p=0,002). Továbbá a kórházi kezelés hosszában is szignifikáns különbség mutatkozott a túlsúlyos és a normál testsúlyú betegek közt (4,27 vs. 3,46 nap; p=0,002). A COVID-19 leggyakoribb szövődménye az exsiccosis, és a pneumonia voltak. A laryngitis és a lázgörcs előfordulása főként az ötödik hullámra volt jellemző. A laboratóriumi eltérések közül kiemelendő egyes gyulladásos paraméterek emelkedett szérumszintje (CRP, IL-6, ferritin, D- dimer). A kórházi tartózkodásuk során a vizsgált gyermekek 2,96%-a szorult intenzív osztályos kezelésre. Konklúzió: A túlsúlyt és az elhízást azonosítottam a súlyosabb kórlefolyás kockázati tényezőjének. Az omikron variáns által okozott ötödik hullámban a lázgörcs és a laryngitis voltak a COVID-19 jellegzetes szövődményei. A laborértékeknél jellemző eltérés volt a gyulladásos paraméterek emelkedettsége.