A helyi önkormányzatok költségvetése a rendszerváltástól napjainkig

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorÁrva, Zsuzsanna
dc.contributor.authorMészáros, János Szabolcs
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2021-01-22T07:25:31Z
dc.date.available2021-01-22T07:25:31Z
dc.date.created2021-01-21
dc.description.abstractA koronavírus járvány következtében minden ember élete gyökeresen megváltozott, de az állam és az önkormányzatok feladatköre is kibővült és átalakult. A járvány terjedése új kihívások elé állította az önkormányzatokat, amely magával vonta a működésük és költségvetésük megváltozását. A médiában sokat foglalkoztak az önkormányzatok szerepével a járvány kezelésében, ezért is szerettem volna megvizsgálni a települések költségvetési gazdálkodását és helyzetét. A dolgozatomban részletesen bemutatom a magyarországi önkormányzatok költségvetését, amely egyébiránt az államháztartás részét képezi. Az Alaptörvény N) cikke szerint Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét, amelyet az önkormányzatok is kötelesek szem előtt tartani a gazdálkodás során. A szakdolgozatomban végig követhető a helyi költségvetés tervezésének és elfogadásának menete, valamint helyi költségvetési rendelet tartalmi elemei. Amikor a képviselő-testület a költségvetést tervezi figyelemmel kell lennie a központi költségvetésben szereplő rendelkezésekre és keretekre. A helyi önkormányzatok működésének legfőbb célja a helyi közfeladatok ellátása és a közszolgáltatások nyújtása. A települések vagyongazdálkodása az éves költségvetésen alapul, amelyet a képviselő-testület fogad el. Az önkormányzat feladatai teljesítésének feltételeit a saját bevételeiből, más gazdálkodó szervezetektől átvett bevételekből, valamint a központi költségvetési támogatásokból teremi meg. A támogatásokra a központi költségvetésből jogosultak a kötelező és önként vállalt feladataik ellátásához. A költségvetési támogatásokat feladatfinanszírozási rendszeren keresztül folyósítják a települések részére. A helyi önkormányzatok saját bevételei a következők: helyi adók, saját tevékenységből, vállalkozásból és a vagyon hasznosításából származó bevétel, kamat, nyereség, osztalék és bérleti díj, átvett pénzeszközök, önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj, valamint az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei (Mötv. 106. § (1) bekezdés). A helyi adók azok a bevételi források, amelyekkel az önkormányzatok leginkább képesek befolyásolni a költségvetésük bevételi oldalát. A leggyakoribb helyi adók: iparűzési adó, idegenforgalmi adó, kommunális adó. A saját bevételek közül elsősorban a helyi adók szerepével foglalkoztam, hiszen ez a legmeghatározóbb saját forrás. Emellett részletesen foglalkozom az önkormányzatok vagyonával, azon belül is azok bemutatásával és csoportosításával. Nagyon bízom benne, hogy a szakdolgozatom által az olvasó számára könnyen megismerhetővé és megérthetővé válik a helyi önkormányzatok pénzügyi mozgástere és költségvetése.hu_HU
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent42hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/301419
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecthelyi önkormányzathu_HU
dc.subjectgazdálkodáshu_HU
dc.subjectköltségvetéshu_HU
dc.subjecttámogatásokhu_HU
dc.subjectsaját bevételekhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudomány::Közigazgatási joghu_HU
dc.titleA helyi önkormányzatok költségvetése a rendszerváltástól napjainkighu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)