Az élettársi kapcsolat jogi szabályozásának változásai
| dc.contributor.advisor | Varga, Nelli | |
| dc.contributor.author | Ecsedi, Marianna | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2009-07-27T11:18:22Z | |
| dc.date.available | 2009-07-27T11:18:22Z | |
| dc.date.created | 2009 | |
| dc.date.issued | 2009-07-27T11:18:22Z | |
| dc.description.abstract | A jogszabályok elengedhetetlen követelménye, hogy az adott társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodjon. A fejlett társadalmakban, így Magyarországon is az elmúlt évtizedekben az együttélés új formája, az élettársi kapcsolat, egyre nagyobb teret nyert, ugyanakkor ennek jogi szabályozása hiányos, egyenetlen volt, a valós igényeket nem elégítette ki. Az élettársi kapcsolatok regisztrálásának törvényben biztosított lehetősége egységessé és teljesebbé tenné az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogi szabályozást. Az új norma a regisztrált pároknak tulajdonképpen a házassággal azonos vagyonjogi helyzetet teremtene, mert ezzel vagyonközösség jön létre. Az öröklés, a tartás, a lakáshasználat kérdésében is a házasságra vonatkozó szabályok lesznek érvényesek. Várhatóan új élethelyzet lesz azonban az, hogy a házastárs és a regisztrált élettárs a leszármazókkal egy sorban fog örökölni, hiszen korábban a házastárs csak özvegyi jogra tarthatott igényt. A korábbi szabályozással egyezően, egy személy egyszerre csak egy nyilvántartott kapcsolatban élhet (házasságban, de ez bővül a regisztrált élettársi kapcsolattal) , ezért a Btk. szerint 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók a bigámiában élők. A több évre visszatekintő nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a regisztrálás lehetőségével azokban az országokban ahol ez a különneműek és az azonosneműek számára is megengedett, elsősorban az utóbbiak élnek, akik ezt az intézményt tulajdonképpen pótházasságnak tekintik. A többségében férfi-nő élettársak, akik elsősorban éppen a formaságok miatt zárkóznak el a házasságkötéstől, általában nem akarnak bejegyzett élettársi kapcsolatban élni, főleg nem a házasságéhoz hasonló joghatásokkal, hiszen éppen ezt akarják elkerülni. Az Alkotmánybíróság döntését követően a Parlament 2009. első felében újra tárgyalja, és várhatóan elfogadja a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló új törvényt. Az azonosneműek számára kisebb módosításokkal, de deklarálja azokat a jogokat amelyeket az eltörölt törvény is biztosított volna. A különneműek számára azonban a jogalkotó a házasság intézményét preferálja, ezért elképzelhető, hogy nem vezetik be az élettársi kapcsolat regisztrálhatóságának lehetőségét. | en |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 34 | en |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/88486 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | élettársi kapcsolat | en |
| dc.subject.dspace | - | en |
| dc.title | Az élettársi kapcsolat jogi szabályozásának változásai | en |