Az emberölés

Abstract

Az Alaptörvény rögzíti, hogy az ember méltósága sérthetetlen és jogunk van az élethez és az élet védelméhez a fogantatástól kezdve. Legnagyobb kincsünk tehát: az életünk. Dolgozatom témaválasztásában az volt a célom, hogy megismerjem az emberölés bűntettének minden szegmensét, hiszen ezen cselekmények jogi tárgya az emberi élet, és a társadalomra való veszélyessége szempontjából az egyik legmagasabb fokú deliktum, így fontosnak tartom, hogy egy egzakt és komplex képet alkossak a témáról, mely segít annak a megértésében, hogy mi motiválja az elkövetőt, hogyan lehet értelmezni a cselekményeket, megoldani és a körülményekhez mérten megfelelően szankcionálni. Az emberölést a Büntető Törvénykönyv az élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmények körében rögzíti. A dolgozatom szerkezeti felépítését tekintve az emberölés témájának bemutatását történeti áttekintéssel kezdem, melyen belül az államalapítástól kezdődően vizsgálom a szabályozási változásokat, egészen a Hármaskönyvön és Csemegi-kódexen át a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényig. Ezt követően a dolgozatom második részében a hatályos 2012. évi C. törvény alapján fejtem ki az emberölés alapesetét, minősített eseteit, valamint a privilegizált esetét. Nagy hangsúlyt fektettem a törvényi tényállás elemzésére és példákkal való szemléltetésére, illetve külön bekezdésekben a stádiumok egymástól való elhatárolására is kitérek. Hiszen a stádiumok elhatárolása és adott stádiumba sorolás nagyban befolyásolja a bűncselekmény minősítése során kiszabható büntetési tételt. A következő részben a törvényben taxatív módon felsorolt minősített eseteket külön-külön elemzem és szintén igyekszem példákkal még érthetőbbé tenni az adott körülményeket, melyek alapján az emberölés bűntette - az önmagában is borzalmas cselekmény – még súlyosabbnak minősül. Ezen esetek körébe sorolható például az aljas indokból vagy célból elkövetett vagy a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés is. Az emberölés privilegizált esete: az erős felindulásban elkövetett emberölés a következő részben kerül kifejtésre, melyen belül kitérek ennek a jogos védelemtől való elhatárolására is. Kitekintésként szót ejtek az életveszélyt és halált okozó testi sértésre és az emberöléstől való megkülönböztetésére. A dolgozatom végül, de nem utolsó sorban a büntetéskiszabás gyakorlatát tárgyalja az életfogytig tartó szabadságvesztésre is tekintettel. A célom elérése érdekében, vagyis, hogy minél átfogóbb képet nyújtsak az emberölés témájáról, így mindezekhez – számos szakirodalom mellett – büntető jogegységi határozatokat és bírósági határozatokat használtam fel a még precízebb körüljárás érdekében.