A rendszerváltás után elvált egymástól a földtulajdonlás és a földhasználat, aminek következtében különböző érdekek alakultak ki. A földtulajdonos befektette pénze után járadékot vár el, míg a földhasználó a termelés során megfelelő jövedelmet szeretne realizálni. Nagy problémát okoz a mezőgazdaság számára a bérleti díj, melynek megjelenése egyes növények termelését veszteségessé tette. További probléma, hogy a kifizetett bérleti díj sok esetben olyan földtulajdonosokhoz kerül, akik a mezőgazdasággal nincsenek közvetlen kapcsolatban, így a mezőgazdaság által megtermelt bérleti díj kikerül az ágazatból. A területalapú támogatás illetve egyéb támogatások (pl.: gázolaj támogatás) a gazdálkodók számára sok esetben a mezőgazdaságból származó jövedelmet testesíti meg. A földbérleti rendszer átalakulása a rendszerválás után, rengeteg akadályba ütközött. A termőföldet a kárpótlás során sokan spekulatív jelleggel vásárolták, ezért számura a cél, minél magasabb bérleti díj kiharcolása. Gondot okoz még az elaprózódott területek, és az osztatlan közös tulajdonban lévő területek használata. A földbérleti rendszer bemutatása illetve összehasonlítása Magyarországon, illetve Európai Unióban. Diplomamunkámban különböző gazdaságokat és az általuk művelt területek nagyságát, illetve művelési ágak szerinti megoszlását mutattam be. A körzeti földhivatalok által vezetet földhasználati nyilvántartás, és a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) bemutatása.