Pedagógiai modernizációs kísérlet a két világháború között

Absztrakt

Szándékunk nem iskolatörténet írása volt csupán. Egy olyan példaadó válságkezelő folyamatot szerettünk volna bemutatni, amely segítségével sikerült a sárospataki iskola hanyatlását megállítani. A válságkezelő folyamatban azonban széles politikai és társadalmi összefogásra volt szükség. A folyamat irányítója a református egyház volt nemzetközi jelentőségével és tapasztalataival. A sikeres végkifejlethez elengedhetetlen volt Klebelsberg Kunó koncepciózus miniszteri tevékenysége. Kedvezett a sikeres válságkezelésnek a nemzetközi helyzet is. Magyarország ugyanis a trianoni békeszerződés határozatainak megfelelően nem fegyverkezhetett, így lehetőség kínálkozott az oktatásra fordított költségvetési kiadások növelésére. Mivel az 1918-ban függetlenné vált országnak szüksége volt egy magyar diplomáciai kar létrehozására, elengedhetetlen volt olyan szakemberek képzése, akik jól beszélik az idegen nyelveket. Ebbe az áramlatba illeszkedhetett a sárospataki iskola átalakítása is. Ugyanakkor mind nemzetközi, mind nemzeti keretekben zajlott a nyelvoktatás átalakítása is. A klasszikus nyelvek oktatásának jelentősége egyre csökkent, az élő idegen nyelvek oktatásának köre a gazdasági és politikai kapcsolatok miatt egyre bővült. Így teljesen logikus lépés volt egy válságkezelés esetén Sárospatakon az idegen nyelvek oktatásának kiterjesztése, még a teológusképzés mellett is. Mivel a pataki iskola és a református egyház kiszorult a jogászképzésből, bekapcsolódhatott a jövendő diplomaták képzésébe. Ez a pataki iskolának és az egyháznak még az 1945-től bekövetkező kedvezőtlen változások mellett is jelentős befolyást biztosított. Az angol nyelv oktatásának pataki bevezetését két érvvel is indokolhatjuk. Érveink egymással szoros összefüggésben állnak. Az iskolát a trianoni határok beiskolázási körzetének nagy részétől fosztották meg. A tanári karban is több érintett áttelepült (optált) tanár volt (dr. Mátyás Ernő, dr. Batta István, dr. Orbán István). A két világháború között az angolok ismerték fel leghamarabb a trianoni békeszerződés igazságtalan voltát. Angliában tevékenykedtek olyan politikai csoportok, amelyek hajlandónak mutatkoztak a magyar revíziós igények támogatására. Az angol nyelv és kultúra ápolása elősegítette a két ország politikai közeledési folyamatát. A református egyház ugyanakkor több évszázados angol kapcsolatokkal rendelkezett, amit a Bethlen kormány fel akart használni a függetlenné vált ország külpolitikai törekvéseinek realizálására. Így a kormány és a református egyház között a kölcsönös érdekeket szem előtt tartó szoros érdekszövetség alakulhatott ki. A 20. század elején végbement változások alapvetően új társadalmi környezetet hoztak létre az oktatás számára. Napirendre került a klasszikus nyelvek oktatásának visszaszorítása, és az élő nyelvek oktatásának egyre nagyobb kiterjesztése. Az oktatáspolitikai döntéseket a napi politikai események és a gazdasági élet igényei közvetlenül befolyásolták. Magyarországon az állam korlátozó tevékenysége ellenére nem beszélhetünk a felekezeti oktatással szembeni ellenséges magatartásról. A református egyháznak a két világháború között meg kell küzdenie a felekezetek között az oktatásügy terén kialakult helyzetének megőrzéséért. Az iskolák fenntartásában fontos stratégiai eszközt láttak. Azt állíthatjuk, hogy a református egyház a jövendő értelmiség képzésében megőrizte helyzetét, a lakosságban betöltött arányánál nagyobb arányban tartott fenn olyan jó színvonalú középfokú intézményeket, amelyek nem csupán a református értelmiség, hanem más felekezetek számára is biztosították az értelmiségi utánpótlást. Kifejtettük fő témánk, a sárospataki gimnáziumi képzés modernizálásának 19. és 20. századi előzményeit. A régió, Sárospatak városa és a Kollégium fejlődése kölcsönhatásban állt egymással, ugyanakkor a Kollégium sorsára hatással voltak a református egyház döntései is. Sárospatak városának fejlődése már a 19. Század második felében messze elmaradt Miskolc fejlődésétől. Akadályozta a Kollégium fejlődését az a tény, hogy a református egyház a debreceni teológiai akadémia fejlesztését fontosabbnak tartotta, mint a sárospataki akadémia fejlődését. Az egyház álláspontja azzal magyarázható, hogy Debrecenben maga a város is többet áldozhatott az új egyetem létrehozására, így itt lehetősége volt a teológiai akadémiának arra, hogy beépüljön az egyetemi képzésbe. Patakon erre nem kínálkozott megfelelő keret. Sárospatak tehát mind Debrecennel, mind pedig Miskolccal szemben csatát vesztett a 20. század elején. A város és a Kollégium problémáját még növelte az a tény, hogy a trianoni békeszerződés következtében periferikus helyzetbe került. Mivel a Kollégium a két világháború között mind gazdasági, mind szakmai téren az állam korlátozó tevékenysége mellett jelentős önállósággal rendelkezett, és határozottan tudta képviselni a református egyházi érdekeket, így példája a helyi érdekek érvényre juttatásának folyamatában ma is jelentős hatást válthat ki. A Kollégiumon belül a modernizációs lépések következtében lassú arányeltolódás indult meg. A gimnázium tanári kara mind számban, mind pedig minőségben emelkedést mutat. Az angoltanárok számának növekedése felkészíti az iskolát új feladatainak megoldására. A változások hatása az 1940-es évekre teljesedik ki. Jelentős átalakuláson ment keresztül az iskolai rekrutáció. Az intézmény kilépett regionális helyzetéből és országos beiskolázási körzetű iskolává vált. 1939-re a gimnázium felső tagozatos tanulóinak 80%- a tanulta az angol nyelvet, amely összetétel jelentősen befolyásolta a tanulói populáció szociális és felekezeti összetételét. Az angol nyelv tanulása új nyelvoktatási módszer meghonosítását tette szükségessé. Élénk kulturális kapcsolat bontakozott ki a magyarországi angol külképviselet és a sárospataki iskola között. A kulturális kapcsolatok bővítésének az volt a célja, hogy Magyarország megszerezze Anglia támogatását a trianoni határok megváltoztatásáért folytatott küzdelemhez. A második világháború után meginduló antidemokratikus fejlődés felszámolta Sárospatakon az egyházi iskolát és az angol nyelv oktatását, de a két világháború közötti modernizációs folyamat következményei Sárospatakon ma is tetten érhetők.

The aim of my thesis work is to describe the changes in the field of education in the Calvinist College in Sárospatak between the Two World Wars. The changes in the social status of the country after Trianon resulted in the independence of Hungary. The Hungarian Diplomatic Faculty was established. The political and economic changes at the beginning of 20th century formed new social background for education. Teaching classic languages seemed to become less important and a greater emphasis was placed on teaching modern languages. Decisions in education were influenced by politics and economic demands day by day. The state tried to set limits to education, still there were no signs against denominational education. The Reformed Church had to sustain its influence on education gained between the two world wars. Supporting schools by the Church was part of its strategy. The Reformed Church was able to sustain its important role in the education of the future generations. Its secondary institutions with a good level of education could guarantee the replacement of the intellectuals. The essay attempts to show the preliminaries of education for its modernization in the 19th and 20th centuries. The region, the town itself and the College were developing in interaction, however, the decisions of the Reformed Church also had an impact on the College. The development of Sárospatak in the second half of 19th century was far behind that of Miskolc. The Reformed Church supported the Debrecen Theological Academy in a far greater degree than the Academy in Sárospatak. The viewpoint of the Church can be agreed with as the town of Debrecen was able to offer more financial means in order to establish a new university, and thus the Theological Academy became part of the university. In Sárospatak there were no means to do it, and as a consequence of this it became less important than Debrecen or Miskolc at the beginning of the 20th century. What is even more painful is that after Trianon the town became peripheral. To overcome the difficulties and problems due to the political and economic changes the Board of the Sárospatak Calvinist College contacted the most important politicians, among others Governor Miklós Horthy. The traces found in the archives are referred to in my essay. There was a debate in the staff of the College about the crisis and the possible solution of it. There were two parties, one of them supported teaching classical languages and theological education, the other wanted changes and modernization in education. Kuno Klebelsberg was appointed to work out the educational concept of compensation of the College for losing its Law Faculty. As he was aware of the fact that the Reformed Church had traditionally good contacts with Great Britain, and it was the country that could support Hungary in its efforts for revision, Klebelsberg suggested establishing an English boarding school in Sárospatak in 1928. The Calvinist College had significant independence between the two world wars both in economic and educational fields, and it could also support the goals of the Refomed Church. There was a certain shift in the structure of the College due to the attempts for modernization. The number of staff increased and better qualified teachers began working in Sárospatak. The effects of the changes accumulated in the 1940s. The registration of pupils underwent some changes. Formerly it was only regional, but from 1939 it became nationwide. 80 % of the students in the upper classes was learning the English language and this fact also had an influence on the social and sectarian composition of the studenst. Learning English brought about changes in the methodology of teaching as well. There was a vivid and fruitful cultural contact between the British Embassy and the College of Sárospatak. (There were theatrical performances in English in Sárospatak and study tours of teachers and students in England and in the US.) The extension of cultural relations was aiming at gaining the support of Great Britain to change the Trianon borders. The antidemoctratic development after World War II. put an end to teaching English, the church school was nationalized, but the effects of the attempt to modernize education in Sárospatak can still be traced.

Leírás
Kulcsszavak
Református Kollégium, Reformed College, Sárospatak, idegen nyelv tanítása, teaching of foreign language, elitoktatás, elite education, kálvinista képzés, calvinist education
Forrás