Az 1896. évi XXXIII. törvény (I Bp.) kodifikációjának előzményei és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
| dc.contributor.advisor | Kardos, Sándor | |
| dc.contributor.author | Lubai, Attila | |
| dc.contributor.department | DE--TEK--Állam- és Jogtudományi Kar | en |
| dc.date.accessioned | 2007-11-26T16:54:02Z | |
| dc.date.available | 2007-11-26T16:54:02Z | |
| dc.date.created | 2007 | |
| dc.date.issued | 2007-11-26T16:54:02Z | |
| dc.description.abstract | Korunk kultúrállamainak rendje szerint az állami joggá korlátozott büntető hatalmát rendszerint csak úgy gyakorolhatja, hogy e célra felállított szerveivel, előre meghatározott szabályok szerint állapítja meg a bűncselekmény elkövetését, a bűnösséget és a büntetést. A büntetőeljárás azoknak a cselekményeknek az összessége, amelyekkel a hatóságok és a büntetőjog gyakorlásában cselekvő vagy szenvedő módon érdekelt magánosok az állam ezen jogát megvalósítják. Büntető eljárási jog, pedig az erre a tevékenységre irányadó szabályok rendszere. A büntető eljárási jog (másként alaki büntetőjog) úgy viszonylik az anyagi büntetőjoghoz, mint a tett az akarathoz, eszköze és biztosítéka az anyagi Btk- ban kifejezett akarat megvalósításnak. Jogászi és törvényes szóhasználatunkban bűnvádi perrendtartás a büntető eljárási jognak szinonimája, de szabatosabb értelemben csak azoknak a törvényes rendelkezéseknek összességét jelenti, amelyek a büntető per lefolyását, a vádemeléstőt az ítélethozatalig szabályozzák. A bűnvádi per a büntető eljárásnak az a része, amely büntetendő cselekmény meg, vagy meg nem történtének és jogkövetkezményeinek bírói jogerős megállapítását célozza. Lényeges elemei tehát a tények hiteles rögzítése és az anyagi Btk. rendelkezéseinek alkalmazása. A bűnvádi per jogi természetére elég világot vet, ha azt mint az állam büntető jogának megállapítására irányuló cselekvések sorozatát fogjuk fel, amelyek egymásutánját a közös cél a büntető igénynek megállapítása és megvalósítása határozza meg. Felekről tehát a büntető perben csak átvitt értelemben vagyis inkább rövidség okából lehet szó. Minden büntető igény érvényesítése bűnvádi eljárás útján történik, de az igény tartalma módosíthatja az eljárás természetét. | en |
| dc.description.corrector | N.I. | |
| dc.description.degree | Ba | en |
| dc.format.extent | 62 | en |
| dc.format.extent | 341537 bytes | |
| dc.format.mimetype | application/pdf | |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/3080 | |
| dc.language.iso | hu | en |
| dc.subject | bűnvádi per | en |
| dc.subject | perrendtartás | en |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Jogtudomány | en |
| dc.title | Az 1896. évi XXXIII. törvény (I Bp.) kodifikációjának előzményei és alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai | en |