A mezővárosi önkormányzat funkciói és társadalmi háttere a középkori Hegyalján

Gulyás, László Szabolcs

A mezővárosi önkormányzat funkciói és társadalmi háttere a középkori Hegyalján

dc.contributor.advisor	Solymosi, László
dc.contributor.author	Gulyás, László Szabolcs
dc.contributor.department	Multidiszciplináris bölcsészettudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	DE--TEK--Bölcsészettudományi Kar--
dc.date.accessioned	2008-11-25T09:03:54Z
dc.date.available	2008-11-25T09:03:54Z
dc.date.created	2008	en
dc.date.defended	2008-09-24
dc.date.issued	2008-11-25T09:03:54Z
dc.description.abstract	A mezővárosok a magyar városfejlődés speciális elemét jelentik. Jogi szempontból ugyan nem érték el az „igazi” városok szintjét, de funkcionális szerepüket tekintve számos városi feladatkört is betöltöttek Magyarország városmentes területein. Lakóik a jog szerint a jobbágyokkal megegyező szinten voltak, de számos közösségi kiváltságot élveztek, mint például az adó- és vámmentesség, az aránylag széleskörű önkormányzat és bizonyos keretek között a bíráskodás. Az értekezés a középkori Hegyalja mezővárosainak jog- és társadalomtörténetével foglalkozik. A terület a magyar középkori városfejlődés egy igen speciális területe. Az itt található települések ugyanis monokultúrás, szőlőtermelő mezővárosok voltak, polgáraik intenzív szőlőműveléssel és borkereskedelemmel keresték a kenyerüket. Ez a tény intenzív ingatlanforgalommal és a helyi oklevéladás fellendülésével járt együtt. A mezővárosi társadalom és önkormányzat jellegzetességeinek legjobb forrásai éppen ezek a saját kiadványok voltak. A dolgozat célja az önkormányzatnak és társadalmi-jogi hátterének a vizsgálata. A vizsgálat az érintett települések történetével kapcsolatos, lehető legteljesebb okleveles anyag részletes elemzésén alapul. A mezővárosi kiadványok mellett főként a helyi okleveleket használtuk fel ehhez. A dolgozat új eredményei a társadalom, az önkormányzat jogi háttere, az oklevéladás, a szokásjog használata és a mezővárosi ipartörténet terén ragadhatók meg. Leginkább a helyi vezetőréteg társadalmi helyzetével kapcsolatosan nyerhetünk új információkat. Ez a vezetőréteg részben 14. századi nemesi eredettel bírt, részben pedig a 15. században emelkedett fel a szőlőnek köszönhetően. A vezetőréteg szereplésének legfontosabb színtere a tanács volt. A tanácstagság számos előnnyel járt, ezért a polgárok arra törekedtek, hogy bekerüljenek a tanácstagok közé. A magisztrátus azonban csak a leggazdagabb polgárok számára nyílt meg. Adatainkból az is jól kivehető, hogy a tanácstagság, a társadalmi és családi kapcsolatok, a szőlőbirtoklás, a borkereskedelem és néha a kézművesség is szoros kapcsolatban álltak egymással. Azt láthatjuk hogy egy kézműves nevet viselő személynek nagyobb esélye volt bejutni a tanácsba, mint egy nem ilyen nevet viselő polgárnak. Ez azt is megmutatja, hogy a kézműves nevek a 15. század folyamán valószínűleg még elfogadhatók voltak, mint a kézműves tevékenység bizonyítékai. Az értekezés további új eredményei főként a tanács színes és változatos funkcióinak bemutatásában és a helyi szokásjog alkalmazásának formáiban ragadhatók meg. Nyilvánvaló, hogy a hegyaljai – szőlővel összefüggő – speciális szokásjog számos pontban markánsan eltért az országos jogi elvektől, nem csak a koraújkorban, de már a középkor végén is.	en
dc.format.extent	218	en
dc.identifier.uri	http://hdl.handle.net/2437/33459
dc.language.iso	hu	en
dc.language.iso	en	en
dc.subject	Magyarország története	en
dc.subject	History of Hungary	en
dc.subject	városiasodás
dc.subject	középkor
dc.subject	Urbanisation
dc.subject	Middle Ages
dc.subject.discipline	Történelemtudományok	en
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok	hu
dc.title	A mezővárosi önkormányzat funkciói és társadalmi háttere a középkori Hegyalján	en
dc.title.translated	Functions And Social Background Of The Self Government In The Market-Towns Of The Medieval Hegyalja Region	en