Néhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica és a napraforgó termésére

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorSárvári, Mihály
dc.contributor.authorLaskovics, István
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karhu_HU
dc.date.accessioned2012-11-14T11:35:13Z
dc.date.available2012-11-14T11:35:13Z
dc.date.created2012-11-08
dc.date.issued2012-11-14T11:35:13Z
dc.description.abstractA napraforgó és a kukorica mind a világ, mind a magyarországi viszonylatban jelentős szerepet tölt be a növénytermesztésben. Dolgozatom során e két növényt vizsgálom én is. A kukorica esetén két kísérletet végeztem a 2010-es és a 2011-es év során. Az egyik vizsgálatom a vetésidő hatásai termésképződésre és termésmennyiségre volt. Ebben az esetben négy különböző vetési időpont (április 7, április 17, április 28, május 10) esetében vizsgáltuk három hibrid (PR37D25, PR37F73, PR36K67) kelési időpontját, a virágzás kezdését, valamint a termésmennyiségek közti különbségeket. A kísérletet mindkét évben azonos körülmények között hajtottuk végre: hibridenként egy hektáros parcellákat alkalmazva minden vetésidő tekintetében, 65.000 tő/ha-os állománysűrűség alkalmazásával történt a vetés. A két év függvényében az igazolódott, hogy ugyan a termésmaximum nem minden esetben a korai vetés esetén születik, mégis a termésbiztonság szempontjából ez a legmegfelelőbb, mivel mind a kelést, mind a virágzást illetően tenyészidőbéli előnnyel rendelkeznek a korai vetések a májusi vetésekkel szemben. A másik kísérlet során az eltérő állománysűrűség hatását vizsgáltuk a terméseredményre. Egy hektáros parcellákat alkalmaztunk, a kísérletben a következő hibridek vettek részt: PR38A79, PR38A24, NK Columbia, PR35F38, Kornelius. Az alkalmazott állománysűrűségek 55000, 65000, 75000 és 85000 tő volt hektáronként. A vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy esős évjárat esetén a 65.000-75.000 tős intervallum volt a legoptimálisabb, míg a szárazabb években az alacsonyabb tőszám alkalmazása eredményez nagyobb termésbiztonságot és ez által nagyobb termésmennyiséget. A napraforgó esetében a kísérletek 2011 és 2012 során kerültek végrehajtásra. A tőszámsűrítési kísérlet során búza előveteményt követve vizsgáltuk az Alexandra PR, NK Alego, PR63D82, PR64A36 hibridek tőszámreakcióját. Az alkalmazott állománysűrűségek 45.000 tő/ha, 55.000 tő/ha, 65.000 tő/ha és 75.000 tő/ha voltak. Az eredmények függvényében kijelenthetjük, hogy mindkét év esetében az 55.000 tő/ha sűrűség volt az optimális, hiszen három hibrid esetében is ez eredményezte a legnagyobb termésmennyiséget (NK Alego:3822 kg/ha, PR63D82: 3603 kg/ha, PR64A36: 4032 kg/ha). A másik kísérletben az elővetemények hatását vizsgáltuk a napraforgó fejlődésére, a gyomosodásra, a termésmennyiségre nézve. Az alkalmazott hibrid az NK Brio volt. Az elővetemények búza, kukorica és burgonya voltak. Minden vizsgált körülmény függvényében a búza bizonyult a legjobb előveteménynek.hu_HU
dc.description.coursemezőgazdasági mérnökhu_HU
dc.description.degreeBschu_HU
dc.format.extent71hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/150152
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectnapraforgóhu_HU
dc.subjectkukoricahu_HU
dc.subjecthibridhu_HU
dc.subjectvetésidőhu_HU
dc.subjecttermésmennyiséghu_HU
dc.subjecttenyészidőhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudományhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Növénytermesztéshu_HU
dc.titleNéhány agrotechnikai tényező hatása a kukorica és a napraforgó termésérehu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar)