Egyensúlyban az igazság

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Az anyagi pervezetés egy kiemelt jelentőségű perjogi jogintézmény, amelyet a Pp. „jellegadó sajátosságának” is nevez a szakirodalom. A kodifikáció során meglehetősen éles viták folytak létjogosultságával, formájával és mértékével kapcsolatban is, majd a törvény hatályba lépése óta ezen éles viták gyakorlati jelentőségű kérdésekké váltak, amely jogalkalmazási kérdésekre már a bírói gyakorlat alakítja ki a válaszokat. A hatályba lépést követően egyértelműen kirajzolódott az a bírói szereppel kapcsolatos szemléletváltozás, amely az osztott perszerkezet jellegéből fakadóan a perfelvételi tárgyaláson kifejezetten aktív bírói attitűdöt követően egy alapvetően passzív, szemlélődő bírói szerepet vár el a bírótól az érdemi tárgyalási szakban a perkoncentrációs cél megvalósítása érdekében, ezzel megtalálva az arany középutat a bíróság passzivitása és túlgondoskodása között. A szabályozás során az anyagi pervezetés határainak kijelölése fontos, ugyanakkor nem köthetjük meg a bíró kezét abban, hogy az ügy sajátosságaira, a felek személyes ismeretére tekintettel ő milyen jellegű és mértékű közrehatást lát megfelelőnek a jogvita hatékony eldöntése érdekében; és ezt kétségtelenül befolyásolni fogja az eljáró bíró személyisége, bírói szerepfelfogással összefüggésben képviselt attitűdje is. Így véleményem szerint a hatályos szabályozással sikerült megtalálni az arany középutat és megvalósítani azt a célt, hogy a felek rendelkezési elvének a tiszteletben tartása mellett és azzal összhangban elősegíti az anyagi pervezetés a hatékony és gyors jogérvényesítést, ezzel megfelelve a modern perjogi követelményeknek és a nemzetközi elvárásoknak is.

Leírás
Kulcsszavak
anyagi pervezetés, pervezetés, bírói közrehatás
Forrás