A manipuláció és meggyőzés, mint az érvelés eszköze
| dc.contributor.advisor | Bódog, Alexa | |
| dc.contributor.author | Lórántfy, Péter | |
| dc.contributor.department | DE--Bölcsészettudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2014-04-18T09:49:57Z | |
| dc.date.available | 2014-04-18T09:49:57Z | |
| dc.date.created | 2014 | |
| dc.date.issued | 2014-04-18T09:49:57Z | |
| dc.description.abstract | A dolgozatom fő témájának a manipuláció és a meggyőzés - két egymással szorosan összefüggő, ám mégis élesen elkülöníthető – jelenségének a médiatermékekben, filmekben való előfordulását, illetve ezeknek a példáknak elemzését választottam. A dolgozat első részében a fent említett két fogalmat kívánom bemutatni, ismertetni a jellemzőiket, és előfordulásukat, a manipulációs stratégia és a különböző meggyőzési- és befolyásolási technikák alapjait, valamint a manipuláció meggyőzéssel való összehasonlítását, szembeállítását. A meggyőzés és a manipuláció közötti összefüggéseket, és különbségeket szeretném feltérképezni, az eltérően érvényesülő hatásukon keresztül. A manipuláció és a meggyőzés két olyan jelenség, amellyel a mindennapi életünk során gyakorlatilag naponta találkozhatunk és kerülhetünk szembe. Szerves részei a kommunikációnknak és nélkülözhetetlen a retorika világában is. Az elemzésem tárgyának két filmet választottam, amelyekben számtalan példát találhatunk a fent említett két fogalomra, és példákon keresztül ismerhető meg a gyakorlatban hatásuk, „működésük”. A „Network” 1976-ban készült film, amely egy amerikai tévécsatorna életébe nyújt betekintést, ahol az egykor népszerű tévést, az egyre romló nézettsége miatt el akarnak bocsátani, mígnem ő válaszul élő adásban bejelenti, hogy öngyilkos lesz. Ezzel pedig, érdekes hatást vált ki a nézőkből, elindít egy lavinát. Emellett számolnia kell a főnökei és a közvélemény nemtetszésével, ez pedig hatással lesz a nézettségére és a népszerűségére is egyaránt. A média és az egyén egymáshoz viszonyított manipulációjának lehetünk szemtanúi, kiválóan bemutatva az összes negatív mellékhatását, amelyeket a manipuláció és a megtévesztés eredményezhet. A film a 70-es években még nagyon újnak és egyedinek hatott nézőpontjával, amellyel a médiát szemléli. Erősen megfogalmaz egy ellenvéleményt a média elnyomó hatásaival szemben, és azzal szemben, hogy mennyire meghatározza már az életünket ez a jelenség. Betekintést nyerhetünk, hogy mi zajlik egy csatorna hátterében, milyen befolyásolási folyamatok eredményeként kerül elénk az adott műsor. Bemutatja még a film a manipuláció árnyoldalát, olyan példákon keresztül, amelyek ugyan túlzásnak tűnhetnek, de a valóságban is elképzelhető, hogy hasonlóan borzalmas dolgok történhettek. A manipuláció az, ami inkább hangsúlyosabban jelenik meg, ennek oka valószínűleg a média és annak környezete lehet, amelynek lételeme a manipuláció. A másik film, amelyet az elemzésem témájának választottam az 1957-ben készült „Tizenkét dühös ember”, amely egy tizenkét fős esküdtszék önmagával folytatott meggyőzésén és vitáin alapul, felvonultatva a legalapvetőbb meggyőzési és manipulációs technikákat. A film témája egy bírósági tárgyalás és az azt követő esküdtek vitája. Az esküdtszék a film elején egy főt leszámítva a vádlott bűnösségére szavaz, a film pedig azt mutatja be, hogy pusztán a szavak erejével hogyan változtatható meg egy másik ember véleménye, és hogyan befolyásolható. Azaz, milyen eszközökkel lehet rábírni az adott esküdtet, hogy változtassa meg a véleményét. Nincs könnyű helyzetben az esküdt, aki ilyen nagymértékű ellenállásba ütközik, jelen esetben, hogy rajta kívül mindenki más véleményen van. A bírósági ügyek során nem ritka, hogy a befolyásolás, a megtévesztés szerepet kap, hiszen a tárgyalóteremben az ügyvédek és ügyészek is előre felépített beszédek alapján kívánnak sikert elérni. Ennek pedig szerves része a manipuláció és a meggyőzés is. A vitáink során felmerülő álláspontkülönbségek megoldására megpróbáljuk meggyőzni a vitapartnerünket a rendelkezésünkre álló meggyőzési stratégiák segítségével. A filmben ezek kiválóan felismerhetőek és könnyedén feltérképezhető a két fogalom közötti különbség. | hu_HU |
| dc.description.course | kommunikáció -és médiatudomány | hu_HU |
| dc.description.degree | BSc/BA | hu_HU |
| dc.format.extent | 27 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/189605 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | érvelés | hu_HU |
| dc.subject | meggyőzés | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Nyelvtudomány::Alkalmazott nyelvészet | hu_HU |
| dc.title | A manipuláció és meggyőzés, mint az érvelés eszköze | hu_HU |