Az elmúlt évtizedekben a táplálkozással összefüggő, nem fertőző betegségek rohamos ütemben ütötték fel a fejüket világszerte, a következményükként bekövetkező halálesetek száma pedig nem mutat jelentős csökkenést. Ezen körülmény az életmód, az étkezés megreformálásával, valamint preventív egészségmagatartás kialakításával javítható lenne. A tömegeket célzó étrendi ajánlások helyett a személyre szabott táplálkozás irányába történő elmozdulás jelenthetne egy lehetséges megoldást, melynek lényege, hogy a diéta az egyéni szükségleteket figyelembe véve kerül kialakításra. A kutatásom során célkitűzéseim közt szerepelt, hogy felmérjem, mely tényezők és milyen mértékben hatnak a fogyasztói elfogadásra a genetikai alapú személyre szabott táplálkozást illetően a magyar lakosság körében, illetve, hogy feltárjam, e befolyásoló tényezők között milyen kapcsolatok figyelhetők meg, mindezt annak érdekében, hogy komplex modellbe foglalhassam azokat. További célom volt, hogy az elfogadást befolyásoló tényezők alapján szegmentáljam a hazai fogyasztókat, valamint, hogy a kutatás során kapott eredményeim hasznosíthatóságát bemutassam egyéni és társadalmi szinten. A primer kutatásom során az integrált viselkedéses modell koncepcióját követve, először fókuszcsoportos interjúkat készítettem három (a személyre szabott táplálkozást illetően) pozitív attitűddel rendelkező fogyasztói csoportban (elfogadók) és három ellentétes (negatív) érzésű csoportban (elutasítók). Az adatgyűjtés kvantitatív részében online kérdőíves megkérdezést folytattam le 805 hazai fogyasztó bevonásával, ahol a kérdések a szakirodalom és a fókuszcsoportos interjú során elhangzottak alapján lettek összeállítva. Ez alapján sikerült megalkotni azt a komplex modellt, mely a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat mutatja be. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás követésének szándékára több pszichológiai folyamat is hatással van. Az attitűd, a szubjektív norma, valamint a személyes ráhatás is befolyásolja az egyén azon elhatározását, hogy kívánja-e folytatni a jövőben a vizsgált magatartást. Ezen túlmenően bizonyos szocio-demográfiai tényezők is szerepet játszanak az elfogadás folyamatában. Korábbi kutatásokban még nem volt példa arra, hogy a magyar lakosságot szegmentálják a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás elfogadását befolyásoló tényezők alapján, ám most nekem ezt sikerült kivitelezni. A szkeptikusok, a bizonytalanok és a potenciális igénybe vevők klaszterei jól definiálható eltéréseket mutatnak az előbb említett befolyásoló tényezők (tapasztalati attitűd, instrumentális attitűd, szubjektív norma, észlelt magatartásirányítás, énhatékonyság, szocio-demográfiai jellemzők) mentén, továbbá az egyes csoportok a viselkedéses szándékukban is eltérőnek bizonyultak. In recent decades, nutrition-related, non-communicable diseases have reared their heads at a rapid pace worldwide, and the number of deaths resulting from them does not show a significant decrease. This situation could be improved by reforming the lifestyle and diet, as well as by developing preventive health behavior. One of the possible solutions to this global problem could be a shift towards personalized nutrition instead of dietary recommendations aimed at the masses, the essence of which is that the diet is designed taking into account individual needs. During my research, one of my objectives was to assess which factors and to what extent they affect consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition among the Hungarian population, and to reveal what relationships can be observed between these influencing factors in order to include them in a complex model. My further objective was to segment Hungarian consumers based on the factors influencing acceptance, as well as to demonstrate the usability of the results obtained during the research on an individual and social level. Following the concept of the integrated behavioral model, during my primary research, first, I conducted focus group interviews in three consumer groups with a positive attitude towards personalized nutrition (acceptors) and three groups with opposite (negative) attitudes (rejectors). In the quantitative part of the data collection, I conducted an online questionnaire survey involving 805 Hungarian consumers, where the questions were compiled based on the literature and on what was said during the focus group interviews. Thanks to this, it was possible to create the complex model that shows the relationships between the factors influencing consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition. Based on the results, it can be said that the intention to follow genetic-based personalized nutrition is influenced by several psychological processes. The attitude, the subjective norm, as well as the personal influence affect the individual’s decision as to whether she or he wishes to continue the investigated behavior in the future. In addition, certain socio-demographic factors also play a role in the acceptance process. In previous research, there was no example of segmenting the Hungarian population based on the factors influencing acceptance of genetic-based personalized nutrition, but now I managed to do this. The clusters of skeptics, uncertain consumers, and potential users show well-definable differences along the aforementioned influencing factors (experiential attitude, instrumental attitude, subjective norm, perceived behavioral control, self-efficacy, and socio-demographic characteristics), and the segments also proved to be heterogeneous in terms of their behavioral intentions.