Dolgozatom tárgya a magyar Alkotmánybíróság. Kiemelten foglalkozom a diplomamunkámban, mint ahogy a cím is utal rá az Alkotmánybíróság szervezetével és működésével. Szakdolgozatom hat nagy részből áll. Az első fejezetben bemutatom az alkotmánybíráskodás kialakulásának történetét és azt, hogy milyen történeti előzményekkel rendelkezik a magyar Alkotmánybíróság. Ebben a fejezetben meghatároztam az alkotmánybíráskodás fogalmát és az alkotmányfogalom történelmi kialakulását. Fontosnak tartottam az alkotmánybíráskodás szervezeti modelljeinek az elkülönítését. A másodikban kitérek a feladat- és hatáskör kérdésére. Diplomamunkám menetében a fő témában, megpróbáltam bemutatni a magyar Alkotmánybíróság szervezeti felépítését, illetve működési mechanizmusát az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjének a segítségével [3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat]. Majd az eljárási és működési kérdések részletes elemzése következik. Megvizsgáltam, hogy gyakorlatban hogyan élhetünk az Alkotmánybírósághoz fordulási jogunkkal. A következő fejezetben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mi történik azalatt, míg a beadványból az alkotmánybírósági határozat megszületik. Milyen módon hozható működésbe, Magyarország egyik legtekintélyesebb szervezete? A testület szervezeti felépítése után a testületen belüli munkát próbáltam bemutatni. Egy teljes fejezetben bemutatom az Alkotmánybíróság bíráinak a jogállását, mentelmi jogát, és az összeférhetetlenség szabályozását Legvégül arra tértem ki, hogy milyen konkrét reformelképzelések jelentek meg e területet illetően. Célom volt a dolgozat írása során, hogy érhetően rajzolódjon ki a III. Magyar Köztársaság egyik legfontosabb intézményének a története, feladat- és hatásköre, szervezeti felépítése és működése.