A szexuális erőszak jogdogmatikai kérdései

Dátum
2014-01-24T07:45:17Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
  1. július 1-jén hatályba lépett az új Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, amely sorrendben a negyedik az 1878-as Csemegi-kódex, valamint az 1961-es és az 1978-as törvény után. Számos változást hozott, többek között a szexuális bűncselekmények tényállásai terén. Ennek előzménye, hogy Magyarország 2010. november 29-én aláírta a Lanzarote Egyezményt, illetve az Európai Unió tagállamai elfogadták a 2011/93/EU irányelvet, amelynek legkésőbb 2013. december 18-ig meg kell feleltetni jogszabályainkat. Az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak két tényállást a jogalkotó olyan új cím alá vonta össze, amely mindkettőt lefedi és a köznyelv számára is egyértelmű: így született az új tényállás, a szexuális erőszak. Dolgozatomat történeti kitekintéssel indítom, hiszen a jelenkor szabályozásának jogpolitikai indokai a szexuális erőszak történeti szabályozásának fejlődésén keresztül a leginkább értelmezhető. A hatályos szabályozáshoz érkezve a szexuális erőszak tényállását elemzem, minden tényállási elemére tekintettel. Célom, hogy az elemzésen keresztül rávilágítsak, hogy a korábbi elavult szabályozást egy merőben új és modern, a mai kor igényeinek megfelelő tartalmi és szerkezeti átalakítás váltotta fel, amely – ha még nem is teljes mértékben- az individuális jogtárgyvédelem, a szexuális önrendelkezés védelme felé mozdul és nem a nemi erkölcs az egyetlen védendő jogi tárgy. A történeti áttekintést és a hatályos magyar szabályozást követően kitérek azokra a nemzetközi dokumentumokra is, amelyek ennek a változásnak az alapjait adják és tulajdonképpen ezek azok, amelyek a szabályozás újragondolását kikényszerítették. Végezetül a szexuális erőszak kriminológiai és morfológiai vizsgálatával zárom a dolgozatomat, hiszen az átfogó jogdogmatikai elemzésnek ezek is elengedhetetlen részét képezik.
Leírás
Kulcsszavak
szexuális, erőszak
Forrás