AUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBAN

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorVarga , Eszter
dc.date.accessioned2021-06-29T11:13:53Z
dc.date.available2021-06-29T11:13:53Z
dc.date.issued2018-03-25
dc.description.abstractPresent study focuses on the appearance of augmentative and alternative communication in kindergartens, which are supplying children with intellectual disability. The augmentative and alternative communication (AAC) makes it possible, that as a result of the injury of the sounding speech or its deficiency the individual be able to express his communicational intention in some kind of manner (Kálmán, 2006).   In my research, I examine the opinions and personal experiences about the use of AAC of special education teachers. 21 special education teachers filled out the questionnaire. All of the special education teachers are women and they work in metropolitan kindergartens. The results indicate that the majority of children with intellectual disabilities need AAC. All of the asked special education teachers use the AAC in their work. Most of them use AAC in the course of development. It’s a young discipline, so there are many difficulties with its use.en
dc.description.abstractJelen tanulmány az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenésére fókuszál az értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban. Az augmentatív és alternatív kommunikáció (AAK) lehetővé teszi, hogy a hangzó beszéd sérülése vagy hiánya következtében az egyén képes legyen a kommunikációs szándékát valamilyen módon kifejezni (Kálmán, 2006).   A vizsgálat során értelmileg akadályozott gyermekeket ellátó óvodákban dolgozó gyógypedagógusok véleményét és személyes tapasztalatainak a felmérésére került sor kérdőíves formában az AAK használatával kapcsolatban. A kérdőívet N=21 gyógypedagógus végzettségű nő töltötte ki, akik mind fővárosi óvodákban dolgoznak. Az eredmények azt mutatják, hogy az értelmileg akadályozott gyermekek többségének szüksége van AAK-ra. A megkérdezett gyógypedagógusok mindegyike alkalmazza az AAK-t a pedagógiai munkája során, és legtöbbjük fejlesztési helyzetekben teszik azt. Mivel egy fiatal tudományágról van szó, ezért még számos nehézség adódik a használatával kapcsolatban, további kutatásra érdemes területek merülhetnek fel a témával kapcsolatban. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationKülönleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat, Évf. 4 szám 1 (2018) , 35-44
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.18458/KB.2018.1.35
dc.identifier.eissn2498-5368
dc.identifier.issue1
dc.identifier.jatitleKülönleges Bánásmód
dc.identifier.jtitleKülönleges Bánásmód - Interdiszciplináris folyóirat
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/319322en
dc.identifier.volume4
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/kulonlegesbanasmod/article/view/8310
dc.rights.accessOpen Access
dc.rights.ownerVarga Eszter
dc.subjectAACen
dc.subjectcommunicationen
dc.subjectintellectual disabilitiesen
dc.subjectkindergartenen
dc.subjectspecial education teacheren
dc.subjectAAKhu
dc.subjectkommunikációhu
dc.subjectértelmileg akadályozottakhu
dc.subjectóvodahu
dc.subjectgyógypedagógushu
dc.titleAUGMENTATÍV ÉS ALTERNATÍV KOMMUNIKÁCIÓ MEGJELENÉSE AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT GYERMEKEKET ELLÁTÓ ÓVODÁKBANhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
PDF
Méret:
196.96 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Különleges Bánásmód (DE-Journals)