Magyarországon manapság felfelé ível a broiler csirke fogyasztás ezáltal jobban érdekli az embereket, hogy igazából milyen minőségű termékeket fogyasztanak. Ezért is rendkívül fontos, hogy a lehető legjobb minőségben tudjunk termelni minimálisplusz ráfordítással. Továbbá az állattenyésztés sarkalatos pontjává vált az állatok jóléte. Így tehát dolgozatom témájának választását ezek a tényezők befolyásolták. Ahhoz, hogy a célközönséghez a lehető legjobb minőségű és megfelelő tápanyag ellátottsággal rendelkező ételek kerüljenek az asztalra, különböző méretű, színű és anyagú eszközök kerültek be a broiler egyedeinek a nevelő felületére és életterébe, ez által több mozgás és környezet gazdagabb élettér áll a rendelkezésükre. Vizsgálatunk során minden istállóban azonos méretű (6m * 4m = 24m2) próba ketrecekbe helyeztük, azonos állománysűrűséggel (18,5/m2). Összesen a vizsgált ketrecben a madarak száma 444 volt. Az alábbiakban ismertetett kísérletek kutatási együttműködés keretében a Baromfi-Coop Kft. telepein kerültek beállításra. Különböző környezetgazdagító eszközöket helyeztünk a kísérletek során az ólakba: pódium, csibekarton, papírzsák, csipegető pontok (zöld, sárga, piros). Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy a legszívesebben a dobogóra (pódium) ültek fel az állatok. A papírzsákot egyik állat sem részesítette előnyben. A csoportok között mindegyik korosztályban megfigyelhetők eltéréssel, tehát mindenhol szignifikáns különbségek voltak. A megfigyelt időszakban a dobogó használata volt a legmagasabb, míg a csibekarton és zsák esetében a csirkék fiatalabb korában érte el a legmagasabb szintet, majd a 4. héttől kezdve csökkent a használata. A különböző adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a pódium kihasználtsága folyamatosan nőtt a termelési ciklus során. Az első három élethétben a csibekarton bizonyult a leginkább kihasználtnak, míg a ciklus végére a pódium bizonyult a statisztikailag is igazolhatóan leginkább kihasználtnak. A zsák tűnt a legkevésbé használtnak a teljes ciklus során. A különböző színű csipegető pontokra további vizsgálatok szükségesek. A csipegető pontokra kitérve látható az is, hogy a sárga színű kiemelkedően többet volt csipegetve az első időszakban, viszont amikor megszokták az egyedek, akkorra már teljesen lecsökkent a használata. Észlelhető az is, hogy az egyedek az életkor előrehaladtával viszonylag kevesebbet mozognak, mert hirtelen testtömeg-növekedés is volt tapasztalható a vizsgálat során, mivel az a lényege a pecsenyecsirke előállításnak, hogy minél rövidebb idő alatt érje el a kívánt élősúlyt, így a megszokás mellé sorolnám még azt is, hogy ellustultak az egyedek, ezáltal nem foglalkoztak a csipegető pontokkal. Összességében elmondható, hogy fontos a környezetgazdagító eszközök hatása, és továbbá megállapíthatjuk, hogy az egyedek ténylegesen egészségesebbek, többet mozogtak, minőségi alapanyag kerülhet a fogyasztók asztalára. Viszont további kutatások szükségesek ahhoz hogy bebizonyítsuk milyen hatással vannak ezek az eszközök a húsminőségre, a tápanyagfelvételre és felszívódásra.