Jelen dolgozat a közigazgatás intézményrendszerének szubjektív elemét, a közigazgatás személyzetét vonja vizsgálata középpontjába. A közigazgatás nem önmagában a jogi normák lététől képes betölteni funkcióját, a közszolgálati tisztviselői hivatással járó feladatok ellátása nélkül a közigazgatás működése, céljainak megvalósulása korunkban elképzelhetetlen. A mindennapokban a köz szolgálatában álló egyének a végrehajtó hatalmi ág megtestesítői, közvetítői az állampolgárok számára. Mindezek relevanciáját felismerve és alapul véve a magyar jogalkotó a 2010–es évvel kezdődően különös hangsúlyt fordított a közszolgálatot is jelentős mértékben érintő közigazgatási reformokra. Nem véletlenül: a változtatás – a közszolgálati tisztviselők jogállását a rendszerváltás óta ért, sok esetben egymással ellentétes irányban ható, és széthúzást eredményező módosítások tekintetében – újfent időszerű és halaszthatatlan kérdéssé vált. Ezek a modifikációk alkotják a dolgozat vezérfonalát. Mindezekre tekintettel a dolgozat célja a 2010 és 2015 közötti időszakban megvalósított közszolgálati reform keretein belül a közszolgálati tisztviselőkre kiható érdemi változások bemutatása.