Nyílt forráskód az informatikai fejlesztésekben

Dátum
2011-05-04T10:20:15Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

Bevezetés A szoftverfejlesztés korai szakaszában természetes volt a forráskód megosztása, azonban Microsoft hatalomra törése után egyeduralkodóvá vált a szoftverpiacon, és a felhasználók nem nagyon ismerték a nyílt forráskódú szoftvereket. Manapság a felhasználók körében ismét kezdenek népszerűvé válni a nyílt forráskódú termékek, például ha megnézzük a környezetünket hogy hányan használnak Firefox böngészőt meglepődve tapasztaljuk hogy a Firefox elterjedése az Internet Explorerével egyenértékű. [47] , továbbá az operációs rendszerek is egyre inkább népszerűbbé válnak, a Linux felhasználói bázisa is fokozatosan bővűl. Azonban ha megkérdeznénk egy laikus felhasználót a nyílt forráskódú szoftverekről, valószínű hogy elsősorban ingyenesség jutna róla eszébe, esetleg keverné más szoftverjogi fogalmakkal. Ezért a dolgozatom egyik célja az, hogy tisztázzam a nyílt forráskódhoz kapcsolódó fogalmak értelmezését. A szabad és nyílt forráskódú szoftverek egységes megnevezésére a későbbiekben a Free / Libre / Open / Source / Software kifejezésekből képzett betűszóval (FLOSS) fogok utalni. Mivel maga a témakör nagyon átfogó, megpróbáltam a legfontosabb szempontok szerint vizsgálódni, és konkrét vállalati példán keresztül bemutatni a nyílt forráskód üzleti megvalósulását. Szakdolgozatom a következő tartalmi egységekből épül fel: Az első és a második fejezetben egy áttekintő képet adok magáról a nyílt forráskódról, azok pontos definícióról, majd a szoftverjogi értelemben vett fogalmakról. Meghatározom a licencek típusait, majd szót ejtek a szabadalmakról is amelyek nagyban hátráltathatják a FLOSS szoftverek terjedését. A harmadik fejezetben a felvázolom a szabadszoftver mozgalmak rövid történetét, majd bemutatom hogy hogyan is zajlik a FLOSS közösségekben a fejlesztés, milyen hozzájárulási szintek vannak. A FLOSS szoftvereknek ugyanúgy vannak hátulütői mint előnyei, ezért a negyedik fejezetben megpróbálom felsorolni a teljesség igénye nélkül a FLOSS szoftverekhez köthető sikertényezőket és buktatókat. Annak ellenére hogy a nyílt forráskódon alapuló vállalatok nem a licencdíjakból szerzik jövedelmük nagy részét, számos olyan üzleti modell alakult ki amelyek ennek ellenére profitot hoznak a vállalatnak. Ezeket a megvalósulási formákat ismertetem az ötödik fejezetben. Napjainkban a kormányzatok ismét felismerték a FLOSS szoftverekkel járó előnyöket, mondhatjuk azt is hogy a nyílt forráskód népszerűsége kezd újjáéledni. A hatodik fejezetben ezért a FLOSS szoftverek elterjedtségét mutatom be, valamint azt hogy Magyarországon hogyan alakul a helyzet. Az utolsó fejezetben pedig két sikeres vállalati példát mutatok be amelyek FLOSS szoftverek által tettek szert nagy profitra. Az első vállalat a Red Hat, amely az egyetlen olyan multinacionális vállalat amely az open source által vált sikeressé. A Red Hat legsikeresebb terméke a Red Hat Enterprise Linux, amely open source alapokon nyugszik. A második vállalat pedig a magyar tulajdonú hálózatbiztonsági szoftvereket gyártó Balabit, szintén nemzetközi sikerekre tett szert, és gyakorlatilag nulla forintból indult a vállalat.

Leírás
Kulcsszavak
nyílt forráskód, üzleti modellek, open source, licenc
Forrás