Akridinek és fototoxicitásuk
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
DOI
Absztrakt
Napjainkban lehetőségünk van a különböző sejtorganellumok szelektív megjelölésére és lokalizációjának meghatározására, arra alkalmas fluorofórok segítségével. Az egyik legrégebben használt fluorofór, mely képes a DNS-hez kötődni, az akridin narancs. A molekula három aromás gyűrűt tartalmaz és más-más excitációs és emissziós hullámhosszal rendelkezik attól függően, hogy egyszálú vagy kettős szálú nukleinsavhoz kötődik. Emiatt a festés során a citoplazma piros, a sejtmag zöld színű lesz. Ennek az eltérő fluoreszcenciának köszönhetően az akridin narancs alkalmas apoptotizáló sejtek kimutatására. Az akridin narancs kedvezőtlen tulajdonságainak kiküszöbölésének érdekében a molekula egyik -dimetilamino csoportját egy –izociano csoportra cseréltük, melynek eredményeképpen diMICAAc-ot (3-dimetilamino-6- izociano-akridin) kaptunk. Kísérleteink során e két vegyület tulajdonságait hasonlítottuk össze HeLa sejtvonalon.