Akridinek és fototoxicitásuk
| dc.contributor.advisor | Kéki, Sándor | |
| dc.contributor.advisordept | Debreceni Egyetem::Természettudományi és Technológiai Kar | hu_HU |
| dc.contributor.author | Molnár, Tímea | |
| dc.contributor.department | DE--Gyógyszerésztudományi Kar | hu_HU |
| dc.date.accessioned | 2019-05-29T08:13:17Z | |
| dc.date.available | 2019-05-29T08:13:17Z | |
| dc.date.created | 2019 | |
| dc.description.abstract | Napjainkban lehetőségünk van a különböző sejtorganellumok szelektív megjelölésére és lokalizációjának meghatározására, arra alkalmas fluorofórok segítségével. Az egyik legrégebben használt fluorofór, mely képes a DNS-hez kötődni, az akridin narancs. A molekula három aromás gyűrűt tartalmaz és más-más excitációs és emissziós hullámhosszal rendelkezik attól függően, hogy egyszálú vagy kettős szálú nukleinsavhoz kötődik. Emiatt a festés során a citoplazma piros, a sejtmag zöld színű lesz. Ennek az eltérő fluoreszcenciának köszönhetően az akridin narancs alkalmas apoptotizáló sejtek kimutatására. Az akridin narancs kedvezőtlen tulajdonságainak kiküszöbölésének érdekében a molekula egyik -dimetilamino csoportját egy –izociano csoportra cseréltük, melynek eredményeképpen diMICAAc-ot (3-dimetilamino-6- izociano-akridin) kaptunk. Kísérleteink során e két vegyület tulajdonságait hasonlítottuk össze HeLa sejtvonalon. | hu_HU |
| dc.description.corrector | gj | |
| dc.description.course | gyógyszerésztudományi | hu_HU |
| dc.description.courseact | nappali | hu_HU |
| dc.description.courselang | magyar | hu_HU |
| dc.description.degree | egységes, osztatlan | hu_HU |
| dc.format.extent | 46 | hu_HU |
| dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/268372 | |
| dc.language.iso | hu | hu_HU |
| dc.subject | akridinek | hu_HU |
| dc.subject | fototoxicitás | hu_HU |
| dc.subject | terápia | hu_HU |
| dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Orvostudomány::Gyógyszerésztudomány | hu_HU |
| dc.title | Akridinek és fototoxicitásuk | hu_HU |