Cink szupplementáció és a hüvelyi állapot összefüggéseinek vizsgálata

Dátum
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A menopausális genitourinális szindróma (GSM) részeként jelentkező vulvovaginális atrófia diagnosztizálása elsősorban a betegek tünetein alapszik és igen szubjektív. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a cervicovaginalis lavage cink szintjének meghatározásával egy új, objektív lehetőséget teremtsünk a hüvelyi atrófia kimutatására. Módszerek: Beválogatási kritérium a hüvelyszárazság volt. A pácienseknél nőgyógyászati vizsgálatot végeztünk, hüvelyfali citológiai vizsgálat, majd standardizált módon cervicovaginális lavage (CVL) történt. A lavage során gyűjtött folyadék cinktartalmát vizsgáltuk. Meghatároztuk a vaginal health index-t (VHI), és a vizuális analóg skálát (VAS) a páciensek hüvelyi tünetei (égő vagy viszkető érzés, hüvelyi fájdalom, dyspareunia, szárazság és dysuria) alapján. Eredmények: száz beteg vett részt a vizsgálatban. 82 beteg volt menopauzában. Az átlagos VHI 15 ± 6 volt, míg a teljes VAS pontszám 14 ± 14. Szignifikáns különbségeket találtunk a CVL cink szintje és az életkor között, a menopauzás státusz, a hüvelyszárazság jelenléte és a hüvelyi atrofia között. A korrelációs elemzés során mérsékelt pozitivitást találtunk a vaginal maturation value (VMV) és a CVL cink szintjei között (r = 0,455, p-érték <0,01). Az összes szignifikáns tényezőt is magában foglaló többváltozós regressziós modellben azonban csak a hüvelyi atrófia maradt szignifikáns. Következtetés: szignifikáns összefüggést találtunk a hüvelyi atrófia (VMV <50) és a CVL cink szintje között. A CVL cink-szintje a hüvelyi atrófia egy lehetséges új markere, de eredményeink megerősítésére további vizsgálatok szükségesek.

Leírás
A menopausalis genitourinális szindróma (GSM) egy krónikus állapot, mely magában foglalja a változó korral bekövetkező, elsősorban ösztrogén hiány okozta vulvovaginális, illetve alsó húgyuti (húgyhólyag és urethra) tüneteket, változásokat. Előfordulási gyakorisága a postmenopausalis korcsoportban akár az 50%-ot is meghaladhatja. Patofiziológiájából eredően az atrophia tünetein túl más medencefenéki szervek diszfunkcióit okozó eltérések kialakulásában is szerepet játszhat. Diagnosztizálásában jelenleg elsősorban a kérdőíves felmérések, a hüvelyfali citológia és kísérletes körülmények között a hüvelyfali biopszia játszák a fő szerepet. Nincs tehát olyan könnyen kivitelezhető, laboratóriumi hátteret nem igénylő eljárás, amivel objektíven diagnosztizálni lehetne a GSM-t. Kezelése magában foglalja az életmódváltoztatást, a nem-hormontartalmú hidratáló és síkosító készítményeket, a lokális és szisztémás hormonpótlást, az egyéb gyógyszeres lehetőségeket, a hüvelyi lézerkezelést, valamint az egyéb, tünet vagy diagnózis specifikus algoritmusok alapján végzett kezelést. A korábbi vizsgálatok eredményeiből ismert, hogy az alacsony cink szint szerepet játszhat az atrophikus változások kialakulásában, ugyanakkor az orális cink pótlás hüvelyre gyakorolt hatása mindmáig nem ismert megfelelő mértékben. Vizsgálatunkban igazoltuk, hogy a cervicovaginalis mosófolyadékból (CVL) nyert minta cink szintje korrelál a hüvelyi atrophiával. Többváltozós regressziós modellünk szignifikáns összefüggést tárt fel a hüvelyi atrophia (hüvelyi mautrációs index <50) és a CVL cinkszint között. A CVL cinkszintje alkalmazható a hüvelyi atrophia új markerként, így a CVL-ben lévő cink mennyiségének mérése segíthet a GSM / VVA diagnózisában. További vizsgálatainkban arra kerestük a választ, hogy az orálisan pótolt cink befolyásolja-e a cervicovaginalis lavage (CVL) cinkszintjét premenopausában illetve a postmenopausában lévő nőknél nők esetében. A két héten keresztül orálisan adagolt napi 30 mg cink szupplementáció nem változtatta meg szignifikánsan a CVL cink tartalmát annak ellenére, hogy a szérum cink tartalom szignifikáns emelkedést mutat. További kutatások szükségesek a hüvely cink homeosztázisának megértéséhez.
Kulcsszavak
cink, hüvely atrophia, cervicovaginális lavage
Forrás