Hogyan kommunikál a Fidesz Oroszországról, 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig? Milyen elbeszélésekben kerül elő egyáltalán? Miképpen alakulnak ezek át? Ennek politikai keretezése terén pedig milyen mintázatok és tendenciák figyelhetőek meg? Dolgozatomban többek között ezekre kerestem a választ. Ahol vizsgálódtam elsősorban az az online is elérhető, különböző Fideszhez köthető médiumok, sajtótermékek. Illetve bizonyos mértékig ez kiegészül egyes politikusok beszédeivel, részben pedig nyilatkozataival. Elsődlegesen 2010-től az orosz-ukrán háború kitöréséig terjedő időintervallumot vizsgáltam, ugyanakkor a hosszabban átívelő folyamtok és jellemzők bemutatása céljából az ezt megelőző, valamint az ezt követő időszakra is rövid kitekintést tettem. Ha tagolni szeretnénk időben a Fidesz Oroszországról szóló elbeszéléseit, akkor az mondható el, hogy hozzávetőleg 2015-ig, mint keretezett szerepel, azaz elsősorban bizonyos más témák által, azok részeként van értelmezve, bemutatva. Majd ezt követően, ugyan ez a fajta keretezettség nem tűnik el teljesen, de Oroszország az elbeszélésekben javarészt keretezővé válik, vagy legalábbis markánsan megjelenik ebben a szerepben. Vagyis az Oroszországhoz való viszony fényében bizonyos események újraértelmeződnek. Mindez pedig erősen összekapcsolódik Oroszországnak a morálisan „jó” pozíciójába való helyezésével, azaz lényegét tekintve Oroszország „jóként” van ábrázolva. Ami miatt pedig ez kiemelten fontos, az az, hogy mihelyst ez megtörténik tartósan bármely Fideszhez köthető médiumban, onnantól kezdve gyakorlatilag bármikor keretezettből, keretezővé válhat Oroszország. Nem szükségképpen történik ez meg azonnal, de ahol jelen van ez a fajta elbeszélés, ott nagy valószínűség szerint előbb vagy utóbb keretezővé fog válni.