A hirtelen szívhalál váratlanul következik be, rendkívül megrázó esemény, melynek látszólag egészséges fiatal sportemberek is áldozatául esnek. Számos olyan eset fordul elő napjainkban, amikor élsportolók váratlan halálának okaként a hirtelen szívhalált jelölik meg. Vizsgálatunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy vajon a pulzus monitorozása segíthet-e rávilágítani az esetleges szívbetegségek meglétére, azon ismereteink alapján, mely szerint a különböző körülmények között adott terhelés során megjelenő abnormális pulzus válasz a rejtett szívbetegségek meglétére is utalhat. Kutatásunkban elsősorban a pulzusértékek edzések és meccsek alatti terhelésre történő változását vizsgáltuk fiatal labdarúgók körében. Vizsgálatunk során 14 fiatal fiút mértünk fel, akiket a Debreceni Labdarúgó Akadémia U16-os korosztályú csapatából választottunk ki. A játékosokat 2016. szeptemberében négy edzésen és két meccsen mértük fel. A pulzus adatokat a „GPS polar system” eszköz segítségével mértük illetve rögzítettük. Kérdőívet töltettünk ki a játékosokkal, amelyben 11 eldöntendő kérdés és Borg skála segítségével (edzéseket és meccseket külön vizsgálva) dominánsan a terhelésre adott esetleges abnormális fizikális válaszaikra, sérüléseikre, illetve az adott edzések és meccsek terhelés szempontjából történő szubjektív megítélésére kérdeztünk rá. A kérdőívekben adott válaszaik alapján a vizsgált játékosoknak nem voltak cardiovascularis problémára utaló panaszaik. A Borg skálán megadott értékek nem álltak teljességgel összhangban a pulzus értékekkel. Az átlagolt HR Max eredmények alapján elmondható, hogy a mért edzések és meccsek csúcs intenzitása több játékos számára is a felsőhatár (85%-os (175 bpm) feletti terhelést jelentett. A maximális szívfrekvencia értéke, több edzésen is megfigyelhető, hogy egyénileg meghaladja a maximális terhelhetőség (210-életkor (193bpm) értékét (209 bpm). Nem mindenki esetében kaptunk azonban ugyanazon terhelésre fiziológiástól eltérő pulzus választ, illetve a kiugró értékeket eredményező magas intenzitású terhelések idő aránya rendkívül alacsony volt a vizsgált edzések és meccsek alatt. A pulzus változása bár gyanújel lehet, nem elegendő messzemenő következtetések levonására. Amennyiben azonban az egyéni pulzus érték jelezni képes a szervezetben történő változásokat, akkor az adott terhelésre jelentkező fiziológiástól eltérő pulzus válasz is indikátora lehet egy kardiológiai kivizsgálásnak és egy esetleges szívprobléma feltárásának.