A csődbűncselekmény és gyakorlati problémái

Abstract

Csőd kifejezésünk az 1840. évi XXII. törvénycikk –a csődületről (Concurs) – címéből ered. Az eljárás szerint „az adós fizetésképtelensége esetében a hitelezőket összecsődítették, s ezen kifejezés rövidített változata a csőd szó”.A csődbűncselekmény a gazdasági bűncselekmények sajátos típusát képviseli. A rendszerváltást követően növekedett meg hazánkban a csődbűncselekmények száma, ami részben a kezdeti laza szabályozásnak, részben a mai napig meg nem alkotott etikai szabályok hiányából fakad. Ma már beszélhetünk bűnszervezetben elkövetett csődbűncselekményről is, ami indokolja a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést.A csőd és a csődeljárás a mai gazdasági élet velejárója. Bármilyen szegmensben működő kereskedő vagy szolgáltató cég ki van téve a vele partnerségben álló másik cég fizetésképtelenséggé válásának, nyilván minden gazdasági szereplő ezt a kockázatot próbálja minimalizálni. A dolgozatom két részből áll, az első részben a csődbűncselekményt kívánom bemutatni a XIX. századtól napjainkig végbemenő változásain keresztül, ezt követően az alapfogalmak kerülnek tisztázásra, majd a csődeljárást, felszámolási eljárást és végül a végelszámolási eljárást mutatom be. A második részben a gyakorlati problémákról és a szabályozás hiányosságairól lesz szó.