Tudástranszferelemek szerepe a hatékony számítógépes problémamegoldásban
Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Egy hatalmas iparág épül a végfelhasználókra (end-users), de aligha foglalkozik valaki azzal, hogy mennyire alkalmazzák hatékonyan és eredményesen mind a módszertanokat, mind a számukra kifejlesztett eszközöket, és mennyire hatékonyan használják ki az ezekre a tevékenységekre alkalmas erőforrásokat. Elsősorban a vállalatok – mind a hardvergyártók, mind a szoftvergyártók – és még sok más kísérő iparág profitál a végfelhasználókból, a digitális kompetenciák hiányából és az alacsony szintű számítógépes gondolkodási készségekből, képességekből. A kérdés azonban nem az, hogy egyes csoportok mekkora profitot termelnek, hanem az, hogy mennyi veszteség keletkezik, szinte észrevétlenül. Az oktatás a végfelhasználói tevékenységek egyik elsődleges platformja. A cégek ugyan elárasztották a végfelhasználókat eszközeikkel és felhasználóbarát szlogenjeikkel, de képtelenek voltak valódi felhasználóbarát módszereket létrehozni, támogatva ezzel a tanulás-tanítás folyamatát. Általánosságban elmondható, hogy a számítógépes oktatás egy toló (push) termelési rendszer, amely definíció szerint veszteséget termel. Látszatra az oktatás sokat nyer, hiszen a köz-, és a tanfolyami oktatás, valamint az oktatási segédanyagok biztosítása egy hatalmas iparágat működtet. Másrészt az oktatás a legnagyobb vesztese ennek a helyzetnek, mivel a végfelhasználói tevékenységben és a termelésben nem mutatható ki jelentős előrehaladás. A magyarországi informatikaoktatás problémáinak és az elsőéves informatikus hallgatók teszteredményeinek ismeretében mini-kompetenciatesztet terveztünk az általános és középiskolások (7–10. évfolyam) informatikai képességeinek mérésére. A teszt célja az informatikaoktatás hatékonyságának vizsgálata, a konkrét tudáselemek azonosítása, valamint a tudástranszferelemek aktiválásának mérése. Az eredményekkel rávilágíthatunk arra, hogy a számítógépes és számítógéppel támogatott oktatásban alkalmazott és széles körben elfogadott, eszközorientált, tudástranszferelemeket nélkülöző megközelítések alacsony hatékonyságú számítógépes problémamegoldáshoz vezetnek, melynek további következménye az informatikai felsőoktatásban az óriási hallgatói lemorzsolódás, az iparban az informatikus hiány, valamint a nem-professzionális informatikában keletkező óriási anyagi veszteségek, amelyek a hanyag adatkezelés következményei.
A huge industry is built upon end-users, but hardly anyone is concerned about how effectively and efficiently they apply both the methodologies and the tools developed for them and how efficiently resources assigned to these activities are used. Primarily, tech companies – both producing hardware and software – and many more accompanying industries make profit on end-users, on their lack of digital competencies, and low-level computational thinking skills. However, the question is not how much profit is gained by certain groups but how much waste is generated, unnoticed, or noticed. Education is one of the primary concerns of end-user analyses, since tech companies have been flooding end-users with their tools and user-friendly slogans but have been unable to produce real user-friendly methods. In general, digital education is a push production system that by definition builds up waste. On the one hand, education gains a lot, since providing courses and accompanying materials makes a huge industry flourish. On the other hand, education is the biggest loser in this situation since no significant improvement can be detected in end-user activities and production. We designed a mini-competence test to measure the computer skills of primary and secondary school students (Grades 7–10). The test aims to examine the effectiveness of informatics education, identify specific knowledge elements, and measure the activation of knowledge transfer elements. The results demonstrate that the widely accepted tool-oriented approaches in computer-based and computer-assisted education, which lack knowledge transfer elements, lead to inefficient computational problem solving, with the further consequences of high student attrition in higher education in IT, shortages of IT specialists in industry, and huge financial losses in non-professional IT due to careless data management.