Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Informatikai Kar

Informatikai Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Baran Sándor)

Természettudományi és Informatikai Doktori Tanács


tudományterület:
- műszaki tudományok
tudományág:
- informatika tudományok

Doktori programok:

  • Adattudomány és vizualizáció
    Data science and visualization
    (programvezető: Dr. Hajdu András)
  • Alkalmazott információ technológia és elméleti háttere
    Applied Information Technology and its Theoretical Background
    (programvezető: Dr. Terdik György)
  • Elméleti számítástudomány, adatvédelem és kriptográfia
    Theoretical computer science, data security and cryptography
    (programvezető: Dr. Pethő Attila)
  • Az információ technológia és a sztochasztikus rendszerek elméleti alapjai és alkalmazásai
    Theoretical foundation and applications of information technology and stochastic systems
    (programvezető: Dr. Fazekas István)
  • Informatikai rendszerek és hálózatok ipari alkalmazásokkal
    Information Technology Systems and Networks with Industrial applications
    (programvezető: Dr. Sztrik János)

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 101)
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Advanced Motion Control In Robotic Patient Positioning System For Brain Cancer Radiosurgery
    Saadah, Alaa; Husi, Géza; Saadah, Alaa; Informatikai tudományok doktori iskola; Műszaki Kar
    Radiosurgery is essential in treating brain cancer, demanding high precision to target tumors effectively while minimizing damage to surrounding healthy tissues. This research enhances the precision and safety of radiosurgery using an advanced Robotic Patient Positioning System (PPS). The study addresses several key challenges, including precise radiation targeting, patient fixation, and the integration of a patient positioning bed with six degrees of freedom. Our primary research questions focus on achieving 0.1 mm accuracy in patient positioning, developing solutions to overcome mechanical backlash, implementing multi-layered safety protocols in both hardware and software, and reducing radiation exposure to healthy tissues. Through detailed kinematics studies, advanced motion control strategies, and robust safety protocols, our innovative system aims to significantly improve the accuracy and reliability of radiosurgery. The research employs a comprehensive approach, starting with kinematic model development and validation to ensure precise calculations of bed movements. Advanced algorithms address potential mechanical issues such as backlash. The dual-loop control systems enhance motor movement precision, ensuring sub-millimeter accuracy required for effective radiosurgery.\\ Safety is paramount in this research. Multi-layered safety protocols monitor and control the system in real-time, integrating hardware and software safety measures. The system incorporates real-time monitoring using high-resolution tracking to continuously verify patient position and orientation. The findings demonstrate that integrating the patient positioning bed as a subsystem achieves the desired precision and stability for effective treatment. Additionally, multi-layered safety protocols ensure accuracy enhancements do not compromise timing and efficiency. The advanced safety measures significantly reduce the risk of radiation exposure to healthy tissues, minimizing side effects. In conclusion, this state-of-the-art robotic positioning system represents a significant advancement in radiosurgery, offering improved outcomes and reduced side effects for patients undergoing brain cancer treatment. This research provides a novel approach to enhancing the precision and safety of radiosurgery, setting a new standard for future developments in this field.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    IoT eszközök és szenzor adatok integrálhatósága kórházinformatikai rendszerekbe
    Péntek, István; Adamkó, Attila; Péntek; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar
    A mai egészségügyi informatikai rendszerek számára a jelenlegi informatikai trendek nagyon sok fejlődési lehetőséget kínálnak. A hálózatok fejlődésével és a hordozható aktivitásfigyelő eszközök elterjedésével olyan új lehetőségek nyílnak meg a hagyományos egészségügyi informatikai rendszerek előtt, amelyek javíthatják a szolgáltatások minőségét. Számtalan IoT eszköz, hordozható aktivitásfigyelő eszköz vagy okosóra érhető el a piacon, amelyek a legkülönfélébb módon működnek. A bioszenzoros eszközök körében sajnos még nem alakult ki olyan egységes szabvány, amely segítségével szabványos módon lenne lehetőség az eszközökkel való kommunikációra. A mérési adatok formátuma és a mérési adatok kinyerése az egyes eszközökből gyártónkként eltérő, így különféle megközelítést és implementációt igényel. Az egészségügyi rendszerek saját szakterületi szabványok használatával működnek, ezeket nemzetközi szinten is használják. Ezen szabványok felhasználásával kialakítható olyan rendszer, amely az egyének által használt eszközök bioszenzoros adatait befogadva és osztályozva segíti a hagyományos korházinformatikai rendszerek működését anélkül, hogy azoknak az egyes eszközgyártók által specifikált egyedi szabványokról és protokollokról bármit is tudnia kellene. Ilyen módon az egészségügyi rendszerekbe különféle forrásokból érkezhetnek leíró adatsorok, amelyek javíthatják az egészségügyi ellátás minőségét. Az adatok felhasználása során az egészségügyi rendszerek támaszkodhatnak a hub rendszer által történő osztályozásra vagy akár felhasználhatják az IoT eszközökről származó idősorokat saját analitikákhoz.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Advanced Motion Control In Robotic Patient Positioning System For Brain Cancer Radiosurgery
    Saadah, Alaa; Husi, Géza; Alaa, Alaa; Informatikai tudományok doktori iskola; Műszaki Kar::Mechatronikai Tanszék
    Radiosurgery is essential in treating brain cancer, demanding high precision to target tumors effectively while minimizing damage to surrounding healthy tissues. This research enhances the precision and safety of radiosurgery using an advanced Robotic Patient Positioning System (PPS). The study addresses several key challenges, including precise radiation targeting, patient fixation, and the integration of a patient positioning bed with six degrees of freedom. Our primary research questions focus on achieving 0.1 mm accuracy in patient positioning, developing solutions to overcome mechanical backlash, implementing multi-layered safety protocols in both hardware and software, and reducing radiation exposure to healthy tissues. Through detailed kinematics studies, advanced motion control strategies, and robust safety protocols, our innovative system aims to significantly improve the accuracy and reliability of radiosurgery. The research employs a comprehensive approach, starting with kinematic model development and validation to ensure precise calculations of bed movements. Advanced algorithms address potential mechanical issues such as backlash. The dual-loop control systems enhance motor movement precision, ensuring sub-millimeter accuracy required for effective radiosurgery. Safety is paramount in this research. Multi-layered safety protocols monitor and control the system in real-time, integrating hardware and software safety measures. The system incorporates real-time monitoring using high-resolution tracking to continuously verify patient position and orientation. The findings demonstrate that integrating the patient positioning bed as a subsystem achieves the desired precision and stability for effective treatment. Additionally, multi-layered safety protocols ensure accuracy enhancements do not compromise timing and efficiency. The advanced safety measures significantly reduce the risk of radiation exposure to healthy tissues, minimizing side effects. In conclusion, this state-of-the-art robotic positioning system represents a significant advancement in radiosurgery, offering improved outcomes and reduced side effects for patients undergoing brain cancer treatment. This research provides a novel approach to enhancing the precision and safety of radiosurgery, setting a new standard for future developments in this field.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Tudástranszferelemek szerepe a hatékony számítógépes problémamegoldásban
    Horváthné Nagy, Tímea; Csernoch, Mária; Nagy, Tímea; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Számítógéptudományi Tanszék
    Egy hatalmas iparág épül a végfelhasználókra (end-users), de aligha foglalkozik valaki azzal, hogy mennyire alkalmazzák hatékonyan és eredményesen mind a módszertanokat, mind a számukra kifejlesztett eszközöket, és mennyire hatékonyan használják ki az ezekre a tevékenységekre alkalmas erőforrásokat. Elsősorban a vállalatok – mind a hardvergyártók, mind a szoftvergyártók – és még sok más kísérő iparág profitál a végfelhasználókból, a digitális kompetenciák hiányából és az alacsony szintű számítógépes gondolkodási készségekből, képességekből. A kérdés azonban nem az, hogy egyes csoportok mekkora profitot termelnek, hanem az, hogy mennyi veszteség keletkezik, szinte észrevétlenül. Az oktatás a végfelhasználói tevékenységek egyik elsődleges platformja. A cégek ugyan elárasztották a végfelhasználókat eszközeikkel és felhasználóbarát szlogenjeikkel, de képtelenek voltak valódi felhasználóbarát módszereket létrehozni, támogatva ezzel a tanulás-tanítás folyamatát. Általánosságban elmondható, hogy a számítógépes oktatás egy toló (push) termelési rendszer, amely definíció szerint veszteséget termel. Látszatra az oktatás sokat nyer, hiszen a köz-, és a tanfolyami oktatás, valamint az oktatási segédanyagok biztosítása egy hatalmas iparágat működtet. Másrészt az oktatás a legnagyobb vesztese ennek a helyzetnek, mivel a végfelhasználói tevékenységben és a termelésben nem mutatható ki jelentős előrehaladás. A magyarországi informatikaoktatás problémáinak és az elsőéves informatikus hallgatók teszteredményeinek ismeretében mini-kompetenciatesztet terveztünk az általános és középiskolások (7–10. évfolyam) informatikai képességeinek mérésére. A teszt célja az informatikaoktatás hatékonyságának vizsgálata, a konkrét tudáselemek azonosítása, valamint a tudástranszferelemek aktiválásának mérése. Az eredményekkel rávilágíthatunk arra, hogy a számítógépes és számítógéppel támogatott oktatásban alkalmazott és széles körben elfogadott, eszközorientált, tudástranszferelemeket nélkülöző megközelítések alacsony hatékonyságú számítógépes problémamegoldáshoz vezetnek, melynek további következménye az informatikai felsőoktatásban az óriási hallgatói lemorzsolódás, az iparban az informatikus hiány, valamint a nem-professzionális informatikában keletkező óriási anyagi veszteségek, amelyek a hanyag adatkezelés következményei.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Képalkotó rendszerek aberrációinak hatékony szimulációját támogató algoritmusok és szoftverek fejlesztése
    Csoba, István; Kunkli, Roland Imre; Csoba, István; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Adattudomány és Vizualizáció Tanszék
    A képalkotó rendszereket szimuláló képszintézis a komputergrafika területének meghatározó problémája. Kiemelten fontos szerepe van az emberi látás szimulációjának, amely kulcsfontosságú számtalan magas relevanciájú feladat (mint például a személyre szabott látásjavító elemek tervezése, a látásjavító kijelzők megalkotása vagy a fejre szerelt kijelzők által okozott diszkomfort csökkentése) végrehajtásához. A szakirodalomban elérhető látásszimulációs módszerek széles palettája ellenére azonban a korábbi módszerek számos olyan, nagymértékben korlátozó tényezővel rendelkeznek, mint a személyreszabhatóság mellőzése, a szimulálható aberrációk típusainak korlátoltsága, illetve az előfeldolgozási és a szimulációs idők jelentős hossza. Mindezen problémák megoldására létrehoztunk több, önállóan is alkalmazható eljárást, amelyek együttesen egy, az imént említett hiányosságok mindegyikét orvosolni képes rendszert alkotnak. Az értekezés első részében ezen új módszereink részleteit és az így elért főbb eredményeinket ismertetem. A látáshű képszintézisen kívül a képalkotó rendszerek területének hangsúlyos problémája a kamerarendszerek sajátosságainak szimulációja is. A kamerákkal kapcsolatos jelenségek között meghatározó szerepe van a magas intenzitású fényforrások által generált lencsefényfoltoknak, ugyanis azok kulcsfontosságú elemei a fotográfia és a cinematográfia eszköztárának és nagymértékben hozzájárulnak a szintetikus képek valószerűségéhez. Ezen problémákból kifolyólag kutatómunkánkkal olyan eszközöket és eljárásokat is megalkottunk, amelyekkel a fizikai alapú lencsefényfolt-szimulációk tervezése és valósidejű rendszerekbe történő integrációja megkönnyíthető. Az értekezés második részében az erre a célra létrehozott, nyílt forrású keretrendszerem jellemzőit, valamint a gyakorlatban rendszeresen alkalmazott lencsefényfolt-renderelő algoritmus interaktív paraméterezése megalkotott módszerünk részleteit és főbb eredményeit ismertetem. Digital image synthesis for the computational simulation of imaging systems is a highly relevant problem in computer graphics. Vision simulation is critical in this area because it is key to performing numerous highly relevant tasks (such as properly planning personalized corrective elements, developing vision-correcting displays, and reducing discomfort when using head-mounted displays). Despite the wide range of vision simulation algorithms available in the literature, previous approaches are generally hindered by problems like the lack of personalization, limited types of aberrations that can be simulated, and long precomputation and rendering times. We developed a set of independently usable algorithms, which together form a system that can solve all the abovementioned problems. The first part of this dissertation presents the details of our new algorithms and our key results. Besides human vision simulation, the computational reproduction of the characteristics of cameras is another important problem related to imaging systems. Among the various camera-generated phenomena, lens flares (colorful patches generated by high-intensity light sources) represent an essential artistic tool in photography and cinematography and play a critical role in the plausibility of synthetic images. Because of these reasons, our research also aimed to develop tools and techniques for the proper planning and easy integration of physically based lens flare rendering in real-time environments. The second part of this dissertation describes my open-source framework for the planning and rendering of lens flares and outlines the details and key results of our proposed method for the interactive parametrization of a previously existing, widely used lens flare simulation algorithm.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Developing Performant Neural Network Architectures for Processing Medical Data
    Bogacsovics, Gergő; Hajdu, András; Bogacsovics, Gergő; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Adattudomány és Vizualizáció Tanszék
    A disszertációban számos újszerű módszer kerül bemutatásra a különféle mélytanuló modellek pontosságának és megbízhatóságának növelésére. A bemutatott módszereket különböző problémák megoldására alkalmazzuk a klinikai területen és ismertetjük azok előnyeit a hagyományos mélytanulás alapú megoldásokkal szemben. A disszertációban szereplő megoldások két csoportra oszthatók. Az első csoportba tartozó eljárások a különböző hagyományos módszereket kombinálják a mélytanuló technikákkal annak érdekében, hogy javítsák a neurális hálók pontosságát. Ennek kapcsán megmutatjuk, hogy elő tudunk állítani olyan modelleket, amelyek mindkét megközelítés előnyeit magukban hordozzák. Az ilyen módon létrehozott modellek ugyanis nem csak kisebb adathalmazokon képesek működni, de robusztusabbak és rugalmasabbak is, mint a hagyományos módszerek. A disszertációban két probléma esetében vizsgáljuk a hagyományos és mélytanulás alapú módszerek ötvözésének lehetőségét. Először egy kétlépcsős architektúrát mutatunk be, melynek célja az elméleti modellek és a neurális hálók hatékony fúziója és alkalmazzuk azt az influenza, valamint COVID-19 terjedésének előrejelzésére. Ezt követően ismertetünk egy módszert, amely képes ötvözni a hagyományos képfeldolgozással és a konvolúciós neurális hálók által kinyert jellemzőket. A módszer több változatát is ismertetjük ezen jellemzők hatékony kombinálásának érdekében, majd pedig használjuk azokat a diabéteszes retinopátia és a diabéteszes makulaödéma felismerésére. A disszertációban ismertetett módszerek második csoportjának célja olyan hatékony ensemble modellek kifejlesztése, amelyek pontosabbak és hatékonyabbak a hagyományos megközelítéseknél. Ennek kapcsán először egy egyedi megközelítést mutatunk be a sejtek digitalizált Pap keneteken történő hatékony szegmentálására. A módszer egy teljesen konvolúciós neurális hálót (FCN) alkalmaz és egyszerre dolgozza fel mind további betanított FCN modellek bemeneteit, mind pedig az eredeti bemeneti képet. Ezt követően a diverz ensemble modellek építésének problémáját mutatjuk be. Kitérünk arra, hogy a hagyományos módszerek nem veszik figyelembe az együttes diverzitását, azaz, hogy a tagmodellek mennyire különbözőek. Ezután több újszerű, ensemble alapú megközelítést mutatunk be, melyek a tanítás során a tagmodellek utolsó konvolúciós rétegei által kinyert jellemzők közötti hasonlóságot egyfajta regularizációként használják. A módszer több változatát is ismertetjük és alkalmazzuk azokat az agydaganatok MRI felvételeken történő pontos osztályozására. In this dissertation, several novel methods are presented for improving the accuracy and reliability of various deep learning models. We apply these methods to solve various problems in the clinical domain and describe their advantages over traditional deep learning-based solutions. The solutions presented in this dissertation can be divided into two groups. The first group of methods combines various traditional methods with deep learning techniques in order to improve the accuracy of neural networks. In this context, we show that we can devise models that combine the advantages of both approaches. Models created in this way are not only able to operate on smaller datasets, but are also more robust and flexible than traditional methods. In this thesis, we explore the possibility of combining traditional and deep learning-based methods for two problems. First, we present a two-stage architecture for the efficient fusion of theoretical models and neural networks, and apply it to predict the spread of influenza and COVID-19. We then describe a method that is able to combine hand-crafted features with those extracted by convolutional neural networks. We describe several variants of the method to combine these features efficiently, and then use them to detect diabetic retinopathy and diabetic macular edema. The second set of methods described in this thesis aims to develop efficient ensemble models that are more accurate and efficient than traditional approaches. In this context, we first present a unique approach for the efficient segmentation of cells on digitized Pap smear images. The method employs a fully convolutional neural network (FCN) and simultaneously processes both the inputs from additional pre-trained FCN models and the original input image. Then, we present the problem of building diverse ensemble models. We point out that traditional methods do not take into account the diversity of the ensemble, i.e., how diverse the member models are. Then, we present several novel ensemble-based approaches that use the similarity between the features extracted by the last convolutional layers of the member models as a form of regularization during training. Several variants of the method are described and applied to accurately classify brain tumors in MRI images.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Elektromos hajtású prototípus versenyautók és hajtásláncok dinamikai modellezése, szimulációja, optimalizálása és kísérleti vizsgálata
    Szántó, Attila; Sziki, Gusztáv Áron; Szántó, Attila; Informatikai tudományok doktori iskola; Műszaki Kar
    A doktori dolgozatomban ismertetett kutatómunka elsődlegesen a DE Műszaki Karának hallgatói csapatait, és az őket irányító oktatókat segítik a tudatosabb tervezői és fejlesztői munkában, növelve ezáltal a különböző hallgatói versenyeken (MVM Energia Futam, Shell ECO-Marathon, Formula Student) való eredményes versenyzés esélyét. A kidolgozott műszaki adat optimalizáló szoftver a megvalósított eljárásokkal a jövőben alkalmas lehet az egyetemen kifejlesztett elektromos járművek, hajtásláncok műszaki adatainak optimalizálására, javítva ezáltal számos jellemzőjüket, csökkentve például az energiafogyasztást. Az elvégzett kutatómunka eredménye az alábbi három tézispontban foglalható össze: Az első tézispont egy prototípus versenyautókhoz kidolgozott újszerű, moduláris felépítésű műszaki adat optimalizáló szoftvert ismertet. A szoftverrel meghatározhatók a járművek műszaki adatainak optimális értékei egy adott versenyfeladathoz. A szoftver két fő modulból épül fel. Az egyik egy egyenes pályán történő mozgásra kidolgozott járműdinamikai szimulációs modul, amely a jármű műszaki adataiból kiszámítja annak menetdinamikai függvényeit (gyorsulás-, sebesség- és út-idő függvények). A másik egy optimalizáló modul, amely a szimulációs modul által generált függvényértékeket felhasználva, kiszámítja a kiválasztott műszaki adatok optimális értékeit. Az optimalizáló modul két független eljárást alkalmaz: az első egy grafikus eljárás, a második az „adaptív szimulált hűtés” módszerének alkalmazása az optimális műszaki adatok meghatározására, amely a módszer egy teljesen új alkalmazási területe. Emellett az eljárás része egy olyan újszerű szűrési eljárás, amellyel a vizsgálatból előre kizárhatók azok a műszaki adatok, amelyekre nem érdemes optimalizálni, hiszen számottevő változtatásuk csak elhanyagolható változást okoz az érintett célfüggvényben. Az elvégzett részletes hibaszámítás igazolta, hogy a járműdinamikai szimulációs modul képes a jármű sebességét 5-9% relatív bizonytalansággal kiszámítani az 1-40 km/h sebességtartományon, ami megerősíti a vizsgálataink, és eredményeink hitelességét. A második tézispont módszertani fejlesztéseket ismertet egy olyan kísérleti eljáráshoz, amellyel csapágyazott forgó tömegeket (alkatrészeket) tartalmazó gépek, berendezések, azon belül elektromos motorok dinamikai jellemzői – a forgó tömeg kiszerelése nélkül – szimultán meghatározhatók. Az említett dinamikai jellemzők a forgó rendszer (motor esetén forgórész) tehetetlenségi és ellenállási (súrlódási) nyomatéka. A prototípus versenyautókban alkalmazott elektromos motorok esetén az említett jellemzők bemenő adatként szolgálnak a korábban ismertetett járműdinamikai szimulációs program motorszimulációs moduljához. Az elvégzett fejlesztések eredményeképpen az eljárás lényegesen megbízhatóbb, pontosabb és rutinszerűen alkalmazható lett. Az eljárás kísérleti úton, és hitelesítő mérésekkel igazolt relatív hibája, a tehetetlenségi nyomaték meghatározása esetén 5,3%, míg az ellenállási (súrlódási) nyomaték meghatározása esetén 5-6% között változik a [20;120] [rad/s] szögsebesség tartományon. Meg kell jegyezni, hogy a kísérleti körülmények további optimalizálásával a fenti hiba – mindkét vizsgált dinamikai jellemző esetén – 3% körüli értékre csökkenthető. A szerzők tudomása szerint az így kidolgozott és optimalizált eljárás az ismert, rutinszerűen alkalmazható eljárások közül a legegyszerűbben alkalmazható, és az egyik legpontosabb. A harmadik tézispont egy újszerű kísérleti eljárást ismertet elektromos motorok dinamikai jellemzőinek meghatározására, valamint a motorszimulációs modulok által generált függvények hitelesítésére. Az eljárás két független kísérletből áll: az elsőben egy gördítési kísérletből meghatározzuk a forgórész tehetetlenségi nyomatékát, míg a másodikban egy kombinált gyorsítási és kifutási tesztből az ellenállási (súrlódási) nyomaték-szögsebesség karakterisztikát, valamint elvégezzük a hitelesítést. A gördítési kísérlet előnye, hogy azokban az esetekben is alacsony hibával alkalmazható, amikor a hagyományos, lengetésén alapuló módszerek (pl. a gyorsan csillapodó amplitúdó miatt) pontatlanok. Az eljárás kísérleti úton, és hitelesítő mérésekkel igazolt relatív hibája, a tehetetlenségi nyomaték meghatározása esetén 3,3%, míg az ellenállási (súrlódási) nyomaték meghatározása esetén 4-5% között változik a [20;120] [rad/s] szögsebesség tartományon. A módszer hátránya, hogy a tehetetlenségi nyomaték meghatározásához a forgórészt ki kell szerelni a motorból. A fentieken túl igazoltam, hogy a hitelesítő mérések során nyert, és a motorszimulációs modulok által generált értékek egymáshoz viszonyított százalékos pontossága a fordulatszám és áramerősség esetén 96-99% és 93-99% között változik, a 0,0001576 – 0,06785 [kg·m2] tartományba eső terhelő tehetetlenségi nyomatékok alkalmazása esetén. Összefoglalva elmondható, hogy a kifejlesztett motorszimulációs programmodul pontossága – a kísérletileg meghatározott bemenő adatok alkalmazása esetén – megfelelő, így beépíthető a járműdinamikai szimulációs programunkba.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Reversible Reaction Systems
    Bagossy, Attila; Vaszil, György; Bagossy, Attila; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Számítógéptudományi Tanszék
    E disszertációban a reakciórendszerek (Reaction Systems) nevű számítási modell reverzibilitását vizsgáló kutatásunkat mutatjuk be. Motivációnkat az jelentette, hogy különböző reverzibilitási paradigmákat próbálhassunk ki egyazon számítási modellen belül. Ennek megfelelően, munkánk a visszalépéses (backtracking) reverzibilitás megvalósításától egy olyan variánsig terjed, mely az okozati konzisztens (causal consistent) reverzibilitás implementálására is alkalmas. A visszalépéses reverzibilitási paradigma olyan számítási módszerek esetén ideális, melyek a számításokat lépésről lépésre, azaz szekvenciálisan végzik. Mivel a reakciórendszerek is szekvenciális végrehajtással rendelkeznek, ezért természetesen adódott, hogy elsőként a kontrollálatlan visszalépéses paradigmát valósítjuk meg benne. Definíciónk szerint egy reakciórendszer reverzibilis, amennyiben annak minden interaktív folyamata reverzibilis. E definícióra építve meghatároztuk a reverzibilitás szükséges és elégséges feltételeit, megfelelő követelményeket támasztva a reakciókkal és a háttérhalmazzal szemben. Később a reverzibilis reakciórendszer definíciónkat kiegészítjük egy külső kontroll mechanizmussal is (external control). Azaz, egy olyan modellt készítettünk, melyben a számítás iránya a környezettől kapott bemenettől függ A reverzibilis modell definiálása után, annak intuitív számítási erejét tekintettük, segítségül hívva az átmeneti gráfokat (transition graph). Elsőként az eredeti definíció szerint reverzibilis reakciórendszereket tekintettük, melyek igen korlátozottak: egy ilyen rendszer átmeneti gráfja vagy egyetlen csúcs, vagy pedig egy olyan irányított fa, melyben minden él a gyökérrel ellentétes irányba mutat. Ezt követően az úgynevezett visszatekintő reverzibilis rendszerekkel dolgoztunk (reversible with lookbehind). E változtatás eredményeként egy olyan modell állt elő, melynek viselkedése lényegében megegyezik a véges állapotátmeneti rendszerekével. Azaz, a reverzibilis véges állapotátmeneti rendszerek állapotátmeneti gráfjai megfelelnek a visszatekintő reverzibilis reakciórendszerek átmeneti gráfjainak. És fordítva, bármely visszatekintő reverzibilis reakciórendszer gráfjából felírható egy reverzibilis véges állapot-átmeneti rendszer állapot-átmeneti gráfja. A kutatómunkánk elsődleges célja és motivációja a reverzibilitás különböző paradigmáinak vizsgálata volt. E motiváció mentén, a visszalépéses reverzibilitás után a figyelmünket egy másik paradigmára, az okozati konzisztenciára (causal consistency) fordítottuk. Visszatekintve azonban a reakciórendszer eredeti definíciójára, az egy szekvenciális modellt ír le, mely nem tartalmaz konkurens viselkedést, értelmetlenné téve ezzel az okozati konzisztencia alkalmazását. Ahhoz, hogy a szekvenciális végrehajtáson továbbléphessünk, egy megfelelő variánsra van szükségünk. Egy ilyen variáns a közvetlenül kommunikáló reakciórendszerek (Communicating Reaction Systems with Direct Communication, cdcR systems). Ezen megfelelő módosításokat végrehajtva, bemutattunk egy általunk felírt közvetlenül kommunikáló reakciórendszer-variánst, melyet közvetlenül kommunikáló elosztott reakciórendszernek (Distributed Communicating Reaction Systems, d-cdcR systems) neveztünk el. E változat bevezeti a blokkolt (blocking) számításokat és az aktív komponenseket, megszüntetve ezzel a globális szinkronizációt. Mivel e módon lehetségessé váltak a konkurens számítások, így erre a modellre már felírhattuk az okozati konzisztens reverzibilitást, felhasználva Lanese, Phillips és Ulidowski kapcsolódó keretrendszerét. Implementációnk két rétegből áll. Egyfelől, megköveteltük, hogy minden egyes komponens lokálisan reverzibilis legyen, megfelelve a korábban támasztott követelményeknek. Másfelől, a teljes d-cdcR rendszert tekintve, az egyes komponensek között zajló kommunikációt a komponensekhez csatolt vermekben tároltuk.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Advanced Metaheuristics for Optimization
    Sabagh Nejad, Anahita; Fazekas, Gabor; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar
    The main purpose of this dissertation is to introduce two new advanced methods of solving a Traveling salesman problem (TSP) using metaheuristics. Solving TSP is important as it is an NP-hard and can’t be solved in a polynomial time. In my new methods, I applied k-means to cluster the data into smaller parts and I used the Whale Optimization algorithm (WOA) as a bio-inspired algorithm. I merged TSP with K-means and WOA, and I assigned a number for thresholding (T- value) to decide the maximum number of cities that can be placed in each cluster. This way the fitness function and timing of solving TSP improved. The two methods have close pseudocodes. There is a third model as well that is proposed for future works.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Parametric post-processing of ensemble forecasts across multiple weather variables and resolutions
    Lakatos-Szabó, Marianna; Baran, Sándor; Szabó, Marianna; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar::Alkalmazott Matematikai és Valószínűségszámítási Tanszék
    A meteorológia területén hatalmas előrelépést jelentett az ensemble időjárás-előrejelzési technika operatív alkalmazása. A módszer lényege, hogy több numerikus időjárás-előrejelző modell futtatását vagy egy perturbált paraméterezésű, esetlegesen perturbált kezdő értékkel megadott modell különböző futtatását kombinálja, így olyan valószínűségi előrejelzéseket képes adni, amelyek segítségével megbecsülhető az időjárás-előrejelzés bizonytalansága. Ezek a valószínűségi előrejelzések növelik a predikciók pontosságát, azonban az ensemble előrejelzések nyers kimenete gyakran alacsony szórással rendelkezik és esetenként torzítással terhelt lehet, ami hátrányosan befolyásolhatja megbízhatóságukat és használhatóságukat. A statisztikai utófeldolgozás az egyik legelterjedtebb módszer az előrejelzések kalibrálására, ezáltal javítva az ensemble predikciók megbízhatóságát. Az ensemble időjárás-előrejelzésben megjelentek a duális felbontású előrejelző rendszerek is, amelyek a magasabb felbontással járó költségnövekedés minimalizálása és a jobb prediktív teljesítmény közötti kompromisszum megteremtése érdekében különböző térbeli felbontású tagokat fognak össze egy-egy ensemble rendszerbe. A disszertáció átfogóan vizsgálja az egyféle és duális felbontású előrejelzések statisztikai utófeldolgozásának témáját, elemezve a különböző eloszlásokon alapuló, parametrizált EMOS modellek hatékonyságát, és tesztelve azokat több időjárási változóra vonatkozóan.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Benchmarking and Utilization of NoSQL Databases - A New Vision
    Alzaidi, Mustafa; Vágner, Anikó Szilvia; Informatikai tudományok doktori iskola; Informatikai Kar
    This dissertation explores the many aspects of NoSQL databases, with an emphasis on two key principles. First, we'll discuss NoSQL database benchmarking, an essential step toward selecting the right system for particular requirements. And then focused on leveraging NoSQL database capabilities to enhance performance in practical applications. In this dissertation, we will discuss the importance of benchmarking, the methods used to conduct benchmarks, and the most used benchmarking software. Then, compare Redis and HBase, two popular key-value NoSQL databases, using the Yahoo Cloud Service Benchmarking Tool (YCSB). And take a look at how they were rated on the job. In addition, the dissertation will provide a trip planning algorithm (one that can determine the best routes between two specified points) and provide an overview of GTFS data. Then, present the strategy of employing the Redis NoSQL database to accelerate the process of discovering a trip plan utilising GTFS data. Discovering potential routes and verifying them in light of the trip's schedule are the two main components of the trip planning process. An algorithm for validating trips in accordance with the trip schedule will be presented in the dissertation. The Range Mapping Hash is a Redis structure that was designed to speed up the trip time verifying process; it is another example of the use of a NoSQL database. In the dissertation, the performance of both trip planning and trip time validation are measured and compared with and without the proposed method of utilizing NoSQL database. One of the problems with the most widely used benchmarking tools and methods today is that they do not account for the specifics of the benchmarking application. Using the GTFS trip planner application as an example, this paper will introduce the method of benchmarking the database based on application interaction. In this section, we will compare Redis and MongoDB as storage for GTFS databases.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Performance Investigation of a Modelled Finite-source Cognitive Radio Network
    Zaghouani, Mohamed Hedi; Sztrik, János; Informatikai tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar
    This dissertation presents a retrial queueing system with finite sources designed to simulate cognitive radio networks. The model incorporates two non-independent frequency bands dedicated to serving two user classes: Primary Users (PUs) and Secondary Users (SUs). Specifically, priority queueing is applied to the PUs, while SUs are assigned an orbit-based service unit. The study employs simulation techniques to showcase the impact of inter-event time distribution on the first and second moments of response times, offering several sample examples. Additionally, various case study scenarios are explored, incorporating real-life challenges such as server non-reliability, customer abandonment, and reneging.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Aszimptotikus eredmények a valószínűségszámítás területén
    Pecsora, Sándor; Fazekas, István; Informatikai TudományokDoktori Iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar::Alkalmazott Matematikai és Valószínűségszámítási Tanszék
    A disszertáció a valószínuségelmélet határérték tételei témakörébe tartozó néhány eredményt tartalmaz. A 2. és a 3. fejezet a nagy számok törvényeihez tartozó aszimptotikus tételeket és a velük kapcsolatos egyenlotlenségeket tárgyalja, a 4. fejezet pedig véletlen zajjal terhelt mátrixok sajátértékeinek aszimptotikus viselkedését elemzi. A 2. és 3. fejezet egymással szoros összefüggésben van, míg a 4. fejezet a korábbi kettohöz egy tételen keresztül kapcsolódik. A disszertációban megtartottuk a megjelent cikkek szerkezetét, de a cikkeket kiegészítettük néhány magyarázattal és részletesebb bizonyításokkal.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Methods, packages, and applications for the development and use of Mental Cutting Test exercises
    Tóth, Róbert; Zichar, Marianna; Informatikai tudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar::Adattudomány és Vizualizáció Tanszék
    Ebben a disszertációban átfogó képet adunk arról a kutatásunkról, mely elsősorban a Mental Cutting Test feladatok előállítását szeretné hatékonyabbá tenni különféle eljárások és alkalmazások tervezésével és fejlesztésével. A főbb eredményeinket öt tézisben ismertetjük. In this dissertation, we give an overview of our research about the design and development of procedures and applications, which aim is to enhance the development and use of Mental Cutting Test exercises. We highlight the main contributions of this dissertation using five theses.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Network evolution models governed by branching processes
    Barta, Attila; Fazekas, István; Informatikai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar::Alkalmazott Matematikai és Valószínűségszámítási Tanszék
    A disszertációban két új hálózatfejlődési modellt tanulmányozunk. A modelljeink szerkezetét és a fejlődési működésüket néhány mindennapi megfigyelés ihlette. Az első fejezetben egy 3-interakción alapuló modell pontos matematikai alakját adjuk meg, majd ismertetjük a főbb eredményeinket. A második fejezetben már egy 2- és 3-interakción alapuló modellre adunk meg precíz matematikai tételeket. Az eredményeinket empirikusan is igazoltuk. In this thesis, we study two new network evolution models. The structure and the rules of the evolution of our models were inspired by some everyday experiences. In the first chapter, we give the exact mathematical form of a 3-interaction model and then present our main results. In the second chapter we give precise mathematical theorems for a 2- and 3-interaction model. Our results are also empirically verified.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Emberi tevékenység felismerés EEG szenzorok adataiból gépi tanulással
    Majoros, Tamás; Oniga, István; Informatikai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar::Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
    Az agy működését kísérő elektromos jelenségek elemzésének egyik módszere az elektroenkefalográfia (EEG), amelynek segítségével tanulmányozható a pszichés működés élettani háttere az idegsejtek elektromos aktivitásának regisztrálása útján. A kapott jel összetett, helyes értelmezése több évnyi tanulást és tapasztalatot igényel a szakértők részéről. Manapság azonban a gépi tanulás tudományának fejlődésével a tanulóalgoritmusok fokozatosan felváltják a bonyolult, időt és szakértelmet igénylő vizuális kiértékelést. Az automatikus kiértékelés (osztályozás) használata során számos megoldandó probléma, illetve kérdés merül fel, ilyen például az alkalmazandó adat-előfeldolgozás, jellemző kinyerés, a gépi tanulási módszer és annak paramétereinek meghatározása. Kutatásomban egyrészt arra kerestem a választ, hogy elérhető-e a korábbiaknál jobb osztályozási eredmény egy megfelelő gépi tanulási algoritmus és jellemzőkinyerési módszer megválasztásával egy nyilvánosan elérhető, elképzelt és valódi mozgások végzése során rögzített EEG felvételeket tartalmazó adatbázison, másrészt, hogy saját mérési adataimon mennyire hatékonyan tudok osztályozást végezni. Harmadrészt pedig megvizsgáltam a neurális hálózatok felismerési sebességének hardveres gyorsítási lehetőségeit FPGA (field-programmable gate array) felhasználásával. One method of analysing the electrical phenomena that accompany brain activity is electroencephalography (EEG), which can be used to study the physiology of mental functioning by recording the electrical activity of nerve cells. The resulting signal is complex and its correct interpretation requires years of study and experience on the part of experts. However, nowadays, with the advances in machine learning science, learning algorithms are gradually replacing visual evaluation, which requires time and expertise. The use of automatic evaluation (classification) raises a number of problems and issues to be solved, such as the data preprocessing to be applied, feature extraction, the machine learning method and its parameters. In my research, I wanted to find out if better classification results can be achieved by choosing an appropriate machine learning algorithm and feature extraction method on a publicly available database of imagery and real motor movement EEG recordings, and how efficiently I can perform classification on my own measurement data. Third, I investigated the hardware acceleration possibilities of neural network inference speed using a field-programmable gate array (FPGA).
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Végeselemes rendszerhez kapcsolt optimalizáló eljárás fejlesztése gumiütköző tervezéshez
    Huri, Dávid; Mankovits, Tamás; Informatikai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar::Adattudomány és Vizualizáció Tanszék
    Kutatási munkám során a mérnöki életben előforduló tervezési feladatok megoldására alkalmas optimalizáló eljárás kidolgozásával foglalkoztam, melyhez egy gumiütköző numerikus szimuláción alapuló alakoptimalizálási feladatát választottam. Célként tűztem ki olyan zárt eljárás kidolgozását, mely emberi beavatkozás nélkül képes a szimuláción alapuló optimalizálási feladatokat a célfüggvény tulajdonságaitól függetlenül megoldani. Az eljárást a tervezési folyamatba integrált mesterséges intelligencia (szimulált hűtés, regressziós tartóvektor gép) eszközeivel valósítottam meg. A gumitermékek tervezése során a nemlineáris viselkedések (anyagi, nagy alakváltozás, kapcsolatok) miatt különös figyelmet kell fordítani a numerikus diszkretizáció folyamatára. Ezért megvizsgáltam a nyomó igénybevétel alatti anyagi viselkedés leírására alkalmas hiperelasztikus anyagmodelleket. Bemutattam a gumiütköző végeselemes vizsgálatához szükséges modellezési megfontolásokat, majd ismertettem a szimulációból adódó hibákat. Végül egy olyan kereső eljárás került kidolgozásra, mely az optimális kialakítást pontosan és költséghatékonyan képes meghatározni a gumiütköző alakoptimalizálási feladatára.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Műszaki megbízhatóság alapú ütemezési eljárás fejlesztése
    Pusztai, László Péter; Budai, István; Informatikai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Műszaki Kar::Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék
    A kutatásom elsődleges célja, hogy olyan kockázaton alapuló, projektgyártási struktúrába illő termelésütemezési eljárást fejlesszek, amely magába foglalja a potenciális műszaki megbízhatósági hibákat és azokra adott megoldások idejét, továbbá tartalmazza a gyártásban előforduló főbb mutatószámokat. A használa-tával a teljes átfutási idő közelítése pontosabb lesz a hagyományos determinisz-tikus módszerétől, hiszen plusz változó paraméterként szerepel a modellben a tevékenységidő, valamint a hiba előfordulása is. A projektgyártásban általáno-san használt hagyományos sztochasztikus kritikus út módszerben megjelenő bizonytalanságokon, kockázatokon felül a módszer fejlesztése során a fő hang-súly a gépek meghibásodásának előrejelezhetőségén van. Ennek az egyik kiemelt indikátorai az úgynevezett MTBF, vagyis két hiba között eltelt átlagos időt, va-lamint a tényleges kapacitást rendkívüli módon befolyásoló átlagos állásidő mu-tató. Célom, hogy ezen indikátorokat figyelembe vegyem a fejlesztett szimulációs környezetben, ezáltal pontos képet kapva a gyártásban felmerülő problémákról, a kapacitások kihasználtságáról. The primary goal of my research is to develop a risk-based production scheduling procedure that fits into a project production structure, which includes potential technical reliability errors and the time of their solutions, and also includes the main indicators occurring in production. With its use, the approximation of the total lead time will be more accurate than the traditional deterministic method, since the activity time and the occurrence of errors are also included as additional variable parameters in the model. In addition to the uncertainties and risks appearing in the traditional stochastic critical path method commonly used in project production, the main emphasis during the development of the method is on the predictability of machine failures. One of the prominent indicators of this is the so-called MTBF, i.e. the average time elapsed between two failures, as well as the average downtime indicator, which has an extraordinary influence on the actual capacity. My goal is to take these indicators into account in the developed simulation environment in order to obtain an accurate picture of the problems arising in production and the utilization of capacities.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Designing Secure Authentication Schemes for Distributed Systems
    Oláh, Norbert; Pintér-Huszti, Andrea; Informatikai tudományok doktori iskola; DE--Természettudományi és Technológiai Kar -- Számítógéptudományi Tanszék
    Az online kommunikáció során az egyik alapvető kérdés a résztvevők biztonságos hitelesítése. Ha a hitelesítés megfelelően működik, akkor elkerülhetőek a különböző támadások (pl. megszemélyesítéses támadás), ellenben az autentikáció helytelen működése esetén nem biztosított a felhasználó hozzáférés-ellenőrzés, illetve a felhasználói adatok bizalmassága és sértetlensége. A felhasználó hitelesítési sémák esetén számos biztonsági követelményt kell figyelembe venni, amelyek függenek az alkalmazott környezet jellemzőitől. Az egyik leggyakrabban használt hitelesítési módszer rövid titkokon, például jelszavakon alapul. Az első entitás hitelesítési fázis előtt mindig szükséges egy regisztrációs folyamat végrehajtása, mely a tudományos irodalomban kevés figyelmet kap. A jelen disszertáció három új felhasználó hitelesítési protokollt, illetve egy felhasználói regisztrációs protokollt mutat be. Az autentikáció végrehajtása osztott, vagyis több résztvevő által történik a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások és az okos otthon környezetek magasabb biztonsági szintjének elérése érdekében. Formális elemzéssel bizonyítjuk, hogy a protokollok teljesítik a szükséges biztonsági követelményeket. Megoldásaink hatékonyabbak, mint a jelenlegi gyakorlati és elméleti sémák.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Stochastic and deterministic optimization methods and their applications
    Tiba, Attila; Hajdu, András; Informatikai Tudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Informatikai Kar
    Az együttes alapú módszerek rendkívül népszerű megközelítések, amelyek az egyes szavazók véleményének összesítésével növelik a döntés pontosságát. A közös pont a pontosság maximalizálása; azonban természetes korlátot jelent, ha az egyes szavazókhoz járulékos költségeket is rendelnek. A dolgozatban vizsgáljuk az együttes rendszerek létrehozását a tagok összköltségére vonatkozó további megkötés mellett. Ez a feladat egy hátizsák problémaként fogalmazható meg, ahol az energia az egyes aggregációs szabályok által képzett együttes pontossága. Az általánosan alkalmazott aggregációs szabályok azonban nem szeparálható energiafüggvényhez vezetnek, ami a szokásos megoldási eszközöket -- mint például a dinamikus programozás -- működésképtelenné teszi. Újszerű sztochasztikus megközelítést vezetünk be, amely az energiát a tagok pontosságainak együttes valószínűségi függvényének tekinti. Ez a fajta tudás hatékonyan beépíthető egy sztochasztikus keresési folyamatba, mint megállási szabály, mivel rendelkezünk a várható pontosságra vonatkozó információval, vagy alternatívaként a pontosabb együttesek megtalálásának valószínűségével. A létrehozott mintaosztályozó és objektumdetektáló együttes rendszerek kísérleti elemzései megerősítik a megközelítésünk hatékonyságát más metszési eljárásokkal szemben. Ezen túlmenően egy új, az energiához jobban illeszkedő sztochasztikus keresési módszert javasolunk, amely más sztochasztikus stratégiákba is beépíthető. Továbbá bemutatjuk az együttes rendszerek néhány alkalmazását az orvostudomány területén. Végezetül a képi minták szabályosságának eldöntésére adunk módszert.