Homoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokon

dc.contributor.authorBalogh, Nóra
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:49Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:49Z
dc.date.issued2021-09-12
dc.description.abstractBár a spontán szekunder szukcessziós folyamatok vizsgálata kiemelt téma az ökológiában, mégis kevés publikáció vizsgálja a módszer alkalmazhatóságát a gyeprekonstrukcióban. Jelen vizsgálatban, kiskunsági homoki parlagokon gyepek spontán vegetációfejlődését tér-idő-helyettesítéses módszerrel vizsgálva az alábbi kérdésekre kerestük a választ:         Hogyan változik a különböző funkcionális csoportok aránya a szukcesszió során?         Milyen célfajok települnek be sikeresen a parlagokra?         Megadható-e a spontán gyepregeneráció sebessége és értékelhető-e a sikeressége? A Kiskunságban összesen 12 homoki parlagot  vizsgáltunk. A parlagokat három korcsoportba soroltuk: 10 év alatti (fiatal) 10-20 éves (középkorú) 20-40 éves (idős) parlagok. Korcsoportonként négy parlag növényzetét mértük fel. Referenciának három nyílt és három zárt homokpuszta gyepet választottunk. A növényfajok százalékos borításbecslését öt darab 2×2 m nagyságú kvadrátban végeztük egy kora májusi és késő júniusi időpontban, 2012-ben. Kimutattuk, hogy a szukcesszió folyamán az évelő lágyszárúak borítása növekedett, míg a rövidéletű fajok borítása csökkent. Az invazív fajok borítása szignifikánsan nagyobb volt a fiatal parlagokon, mint az idősebb korcsoportokban. A célfajok többsége már a fiatal és középkorú parlagokon is megtelepedett kisebb borításértékekkel, de szignifikánsan nagyobb borításuk az idősebb parlagokon volt. Megállapíthatjuk, hogy a kiskunsági homoki parlagok esetében viszonylag gyors és sikeres spontán gyepesedésre számíthatunk, a homoki gyepek fajkészlete már a szukcesszió első 10-20 évében regenerálódhat. Számos célfaj spontán betelepülése azonban még a rendelkezésre álló magforrások mellett is csak korlátozott. Ilyen esetben a célfajok megtelepedéséhez célzott propagulumbevitelre is szükség lehet. A spontán szukcesszió akkor lehet a legsikeresebb, amikor a célfajok már a szukcesszió első néhány évében megtelepednek a felhagyott szántókon. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 10 szám 1-2 (2012): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-10) , 5-12
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2012/10/1-2/9817
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376816
dc.identifier.volume10
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9817
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectgyeprekonstrukcióhu
dc.subjectspontán szukcesszióhu
dc.subjectgyomhu
dc.subjectAsclepias syriacahu
dc.subjectgrassland restorationen
dc.subjectold-field successionen
dc.subjectweeden
dc.subjectAsclepias syriacaen
dc.subjecttarget speciesen
dc.titleHomoki gyepek spontán regenerációja kiskunsági parlagokonhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
176.96 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format