Reziliens diákok a felsőoktatásban egy interjús vizsgálat tükrében

Abstract

A szakdolgozat központi kérdése, hogy a reziliens hallgatók hátrányai hogyan alakulnak a felsőoktatásban. A téma mélyebb megismertetésére szakirodalmi áttekintést végeztem a társadalmi mobilitás, az iskola fontossága, szerepe, a reziliencia és hátrányos helyzet fogalmának tisztázása érdekében. A dolgozat empirikus részében kvalitatív feltáró kutatást végzetem dokumentumok elemzésével és félig strukturált interjús módszerrel. A kutatás célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogy az egyetem által nyújtott programok, amelyek lehetnek pénzbeli, szakmai vagy mentális szolgáltatások, segítenek -e a reziliens hallgatóknak hátrányaik leküzdésében. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a vizsgált segítő programok, ha nem is teljes mértékben, de segítették a hátrányos helyzetű hallgatókat hátrányainak mérséklésében, tanulmányi eredményességük javításában, tehát elmondható, hogy a reziliens hallgatók képesek felülírni a társadalmi hátrányaikat megfelelő támogatással. Mindemellett kijelenthető, hogy a hátrányos helyzetű hallgatók számára már a felsőoktatásba való bejutás és az addig vezető út sem könnyű, melyet külső tényezők még inkább megnehezítenek. Az intézmény oldaláról szükséges lenne a reziliens hallgatók részére biztosítani a sikeres tanulmányaikhoz szükséges anyagi, szakmai és mentális támogatást is, melyre ezeknek a programoknak kifejezetten fókuszálniuk kellene. A résztvevő alanyok esetében megfigyelhető, hogy a saját belső motivációjuk nélkül nem tudtak volna elérni azt, amit már elértek.