Értekezésemben a kora újkori női műveltség kérdését igyekszem körüljárni, és elhelyezni ezen belül a textilkészítés szerepét mint az erényes nő egyik kiemelt tevékenységét. A dolgozat alapvetően a 17–18. századra koncentrál, ám a folyamatok feltárása, pontosabb megértése érdekében szükséges olykor a korábbi évszázadokra történő reflexió. A dolgozat interdiszciplináris, kultúratudományos szemléletéből adódóan különböző területek és módszerek találkoznak a téma feldolgozása során. Tágabb kontextusként a női művelődés európai és magyar, valamint erdélyi lehetőségeit igyekszem megmutatni, amelyek szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Az Európa-szerte forgalomban lévő nőkép, az ideális nő alakjának feltárása során elsőként a szöveges forrásokra támaszkodom. A női műveltség kérdése elválaszthatatlan a lánynevelés korabeli megítélésétől, különböző típusaitól, így ezek számbavétlére is sor kerül. Ennek során válik különösen látványossá, hogy a textilkészítés, hímzés kivétel nélkül jelen van a lányok nevelésének minden formájában. Ez egyúttal arra is rámutat, hogy a nők műveltségének kifejeződését, reprezentációját legalább annyira a tárgyi kultúra terén érdemes keresni, mint a szöveges források között. A továbbiakban tehát egyrészt a hímzés tevékenységének különböző kultúrtörténeti és morálteológiai jelentéseit próbálom végigtekinteni, valamint párbeszédet teremteni a szövetek és szövegek között, megmutatva ezzel, hogy a közös értelmezési keret tovább árnyalja az eddig különálló ismereteinket. A 18. századi patrónák közül Bethlen Kata alakja különösen látványosan mutatja meg a textusok és textilek „összeolvasásának” eredményét. Így elsődleges célom az ő templomi adományainak elemzésén keresztül megmutatni a módszer érvényességét. Az adott települések mikrokontextuális közegének feltárásával, valamint a fonalas munkák vizsgálatával érzékelhetővé válik az adományozó szándéka, és valamelyest az ajándék közösségben betöltött szerepe is. Wesselényi Kata alakja a hagyományfolytonosságot és a szemlélet további érvényesíthetőségét mutatja meg, kijelölve egyúttal a kutatás további irányait is. Összességében a dolgozat célja, hogy hozzájáruljon a Bethlen Kata-kutatásokhoz, és a patrónáról kialakult kép további árnyalásához. Emellett igyekszik újszerűen megmutatni ismert forráscsoportokat, illetve bővíteni a tágabb nőtörténeti ismereteket.

In my dissertation, I endeavor to examine women’s literacy in the early modern period and locate the role of textile production as a major activity of virtuous women. The paper fundamentally focuses on the 17th-18th centuries, with occasional outlooks into previous centuries. Given the interdisciplinary and cultural viewpoint of the dissertation, various fields and methods meet during the examination of the subject. As a broader context, I am going to present the European, Hungarian and Transylvanian possibilities of female education, which were closely interconnected. I primarily focus on written sources when analyzing the picture of the ideal woman that circulates across Europe. The question of female literacy is inseparable from the contemporary assessment of upbringing girls and its varying methods thus, these will also be reviewed. Upon this examination becomes particularly visible that textile fabrication and embroidery are present in all forms of girl parenting, without exception. At the same time, it also points out that the expression and representation of women’s education must be sought in material culture as much as in the written sources. Thus, hereinafter, on the one hand, I am going to look at the various moral theological and cultural-historical meanings of embroidery, while on the other trying to create a dialogue between texts and textiles, highlighting that their joint interpretation brings additional perspectives to our current knowledge. From the 18th century patronesses, the figure of Kata Bethlen spectacularly shows the result of the “fusion” of texts and textiles. Thus my primary goal is to present the validity of this method through the examination of her church donations. With the revelation of the micro contextual medium of the given settlement and the analysis of threaded works, we can get a hold on the intention of the contributor, and to some extent, the role that the gift itself played in the community. The figure of Kata Wesselényi shows the continuity of tradition and the additional enforceability of the approach, marking out the direction of further research at the same time. On the whole, the objective of the dissertation is to make a contribution to the Kata Bethlen studies and to further complete the picture of the patroness. Furthermore, it strives to present novel ways to approach the already known source groups and to increase our knowledge of women’s history.