A jelenlegi digitális gazdaságban az egyetlen igazán fenntartható versenyelőny a gyorsaság, mely alatt egy szervezet esetében az ügyfél szükségleteire való reagálóképességet értjük. Ebben a világban szükség van olyan módszerekre, technikákra, mint amilyen az agilis fejlesztés is, amely rendszert visz a csoportok működésébe és elősegítik e cél elérését. A vizsgálatom fókuszát a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. ihlette. A vizsgált csoport az agilis fejlesztési modellek közül a Kanban keretrendszeren alapuló megoldást alkalmazza jelenleg a gyakorlatban. A vizsgált keretrendszer megértéséhez fontos fogalmak és az agilis projektszemlélet kialakulásának ismertetésével kezdtem munkámat, majd a fontosabb modellek bemutatásával folytattam. A szakirodalmakat leíró fejezetben az agilis gondolkodásmód szerepét is bemutattam a digitális átalakulás függvényében. Úgy vélem az agilis gondolkodásmódnak kritikus szerepe van a szervezeti és piaci változásokhoz való alkalmazkodásban. Az agilis projekt főbb állomásait és időintervallumát Gantt diagramon ábrázoltam. Részleteztem a fejlesztés szükségességét a csapaton belül és feltérképezésre kerültek a veszteségek és a nem értékteremtő folyamatok. Mivel az agilitás egyik fő tényezője a minőség (a gyorsaság és rugalmasság mellett), FMEA módszer segítségével feltérképeztem a folyamatokban rejlő hibákat.