A szakdolgozatom során láng- és hidridfejlesztő egységgel kiegészített atomabszorpciós spektrométer működését tanulmányoztam, vizes közegű arzén oldatra érzékenységet, kimutatási határt határoztam meg, majd ezekre alapozva rizsminták arzéntartalmát mértem.Az arzén biológiai és kémiai tulajdonságai, a szervezetre gyakorolt hatásai, valamint a világszerte különböző határértékek miatt a vizsgálandó minták száma folyamatosan növekszik, ezért minél gyorsabb és hatékonyabb analízisre van szükség, ami akár rutinszerűen is alkalmazható. A kalibráló oldatsorozatok készítésével azokat az adatsorokat figyelembe véve végeztem el a kiértékelést, ahol az abszorbancia-koncentráció viszony lineáris egyenest eredményezett, melyek eredményei alapján bátran kijelenthető, hogy a lángatomabszorpció a hidridképzés segítségével nagyon kis koncentrációban is képes a vizes közegben jelenlévő arzént kimutatni. A lángatomabszorpciós technika arzén kimutatási határa 2,0 mg/l, míg a hidridfejlesztő módszer esetén a kimutatási határ már 0,14 μg/l, tehát a jelenlegi jogszabályokban szereplő határértéket (10 μg/l) nagy biztonsággal meg lehet határozni. A készülék teljesítmény jellemzőinek meghatározása után valódi minták arzén koncentrációját határoztam meg. A rizsminták feltárását követően redukciós lépést alkalmazva a teljes arzéntartalom meghatározható. Mátrix illesztett kalibrációt használva a LOD 0,32 μg/l az általam használt készülékre vonatkozóan. A különböző rizsminták arzéntartalma fehér rizs esetén 166,91 ± 30,50 µg/kg, barna rizs esetén 229,15 ± 23,65 µg/kg, ami az Európai Bizottság 1881/2006 és 2015/1006 rendeletében foglaltaknak megfelel (0,1 - 0,3 mg/kg arzéntartalom), tehát a vizsgált minták arzéntartalma nem veszélyes az emberi szervezetre.