A szervezeti és működési szabályzat jelentősége

Dátum
2013-04-24T09:29:43Z
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), illetve az Átmeneti rendelkezések. Ezen kívül az Alaptörvény rendelkezéseinek konkretizálására az állam szervezetének teljes megújítását célzó sarkalatos törvények is elfogadásra és kihirdetésre kerültek. Az Országgyűlés elfogadta Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX számú törvényt (továbbiakban: Mötv.), amely lépcsőzetesen lép hatályba. Ebből következően a Szervezeti és Működési Szabályzatokat (a továbbiakban: SZMSZ) folyamatos feladatként kell felülvizsgálni és aktualizálni, oly módon, hogy rendelkezései összhangba kerüljenek a törvény megváltozott szabályaival. 2012. január 1-től az Alaptörvény és az Átmeneti rendelkezések hatályba lépése miatt kellett volna aktualizálni a szabályzatokat. 2013. január 1-től pedig az új járási hivatali rendszer kialakítása és az ebből eredő új feladat- elosztás teszi indokolttá a felülvizsgálatot. 2013. február 28-ig le kell folytatni az úgynevezett kényszertársulásos folyamatot, amelynek keretében a 2000 lélekszám alatti településeknek társat kell választania, közös önkormányzati hivatalt kialakítva. Az SZMSZ folyamatos aktualizálása azért is fontos dolog, mert az abban rögzített szabályok be nem tartása – elsősorban a döntéshozatallal kapcsolatos eljárási szabályok – a döntés (rendelet vagy határozat) érvénytelenségét vonja maga után. Ebből következően a SZMSZ-ben nem lehet magasabb szintű jogforrással ellentétes szabály, hiszen jogszabálysértő eljárási szabályok alkalmazásával nem lehet érvényes döntést hozni. Az SZMSZ rendelkezései zömében a Mötv. sarkalatos rendelkezéseihez kapcsolódnak.

Leírás
Kulcsszavak
helyi önkormányzatok, szervezeti és működési szabályzat, helyi jogalkotás, önkormányzati rendelet
Forrás