A beszerzés a vállalati logisztikai folyamatok legjelentősebb részét az anyagáramlás folyamatát generálja. A gazdasági környezet változása nagy mértékben felgyorsult, így a gazdasági társaságok számára elengedhetetlen, hogy felismerjék a beszerzés stratégiai jelentőségét. A beszerzés kiemelkedő szerepet igényel a vállalat életébe, mivel ezen a ponton inputok és információk lépnek be a vállalati tevékenységbe, és ezek hatékony kiaknázása hozzájárul a vállalat jövedelmezőségéhez. A beszerzésnek a vállalati szervezetben való elhelyezkedése mutatja meg, azt hogy a vállalat milyen fontosságot tulajdonít ennek a funkciónak. Elengedhetetlen, hogy bármely szintjén is található a vállalati hierarchiának – ne különüljön el más logisztikai egységektől. A beszerzési döntéseknél egy integrált szemlélet kell, hogy érvényesüljön. Az üzleti szférában a beszerzéssel kapcsolatos alapvető célok, az optimális minőség elérése, a teljes költség minimalizálása, beszállítókkal való korrekt kapcsolat, hozzájárulás az alacsony készletszinthez, a folyamatos termékáramláshoz, és együttműködés más szervezeti egységekkel. A közszférában a beszerzés más értelmezést nyer, bár itt is jelen van a beszerzés hatékonyságnövelő és költségcsökkentő funkciója, a törvényi szabályozás erős keretek közé szorítja ezen folyamatokat. A közbeszerzés mint speciális tevékenység sajátossága abból adódik, hogy a beszerzés tevékenységét a közpénzek ellenőrzött elköltése során az egyes kormányzatok egységesíteni akarták. Ennek eredményeként sajátos eljárás típusokat hoztak létre, és az előkészítéstől a szerződés megkötéséig és teljesítésig szigorúan dokumentálttá tették azt. A közbeszerzés egy erősen szabályozott, kogens, azaz a paragrafusoktól eltérést nem engedő rendszer, mely a hatékonyságát tekintve alulmúlja a profitorientált szféra hatékonyságát, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell rá törekedni. A közbeszerzési eljárásokat alapvetően a közbeszerzési törvény (Kbt.) és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák. A közbeszerzési eljárás egyik legfontosabb alapelve a verseny tisztasága és nyilvánossága: ennek érdekében a Kbt. számos olyan garanciális szabályt tartalmaz, amely lehetővé teszi a közbeszerzési eljárásban való minél szélesebb körű részvételt és a közbeszerzési eljárási cselekmények széles körű megismerésének lehetőségét. A törvényben kétféle ajánlatkérői kör kerül megkülönböztetésre: klasszikus ajánlatkérői kör és a közszolgáltatók. A beszerzési tárgyak klasszikus ajánlatkérők esetében lehetnek: áruk, szolgáltatások, szolgáltatás koncesszió, építési beruházás, építési koncesszió. A közszolgáltatók esetében: áru, szolgáltatás, építési beruházás. A honvédelmi ágazatban a csökkenő költségvetés – és a hozzá társuló társadalmi elvárás –a pénzügyi hatékonyság és gazdaságosság javítása irányába fejleszti a (köz)beszerzési rendszert, azonban a túlzott versenyeztetés egyes esetekben a biztonsági kockázatok növekedésével járhat. Emellett megjegyzendő, hogy ezen célok elérése némely esetekben olyan mértékben lelassítják a beszerzési folyamatokat, hogy az alakulatok feladatellátását veszélyezteti. Az üzleti életben az ellátási láncok terén is kiemelt szerepet kap a beszerzési funkció, mivel mind a beszállító vállalattal, mind a vállalaton belüli termeléssel szerves kapcsolata van. A katonai ellátási láncokat (vagy más néven műveleti ellátási láncokat) összehasonlítva az üzleti szférában elhelyezkedő ellátási láncokkal több hasonlóságot, és sajátosságot fedezhetünk fel. Érzékelhető azonosság, hogy a lánc vezetésében a legtöbb információval bíró tag válik a lánc mozgatójává, irányítójává. A domináns szerep annál az elemnél jelentkezik, ahol a legfontosabb információk összpontosulnak. Míg az üzleti életben ez a vásárlói elégedettségekről és szokásokról szóló információk, addig ez a katonai struktúrában a hadszíntéri, műveleti igények. Látható, hogy mindkét esetben értelmezhető a láncon végigfutó „húzóelv”. Alapvető különbség azonban, hogy a civil ellátási lánc végpontján a fogyasztó áll, míg a műveleti ellátási lánc végén az adott katonai szervezet, vagy maga a katona. A civil ellátási láncba a műveleti lánc szervesen beépül, az anyagi folyamatok végig kísérik mindkét láncot, ám pénzáramlási folyamat megszűnik annál pontnál, ahol a civil és műveleti logisztikai ellátási lánc találkozik. A gazdaságból – beszerzéssel vagy közbeszerzéssel – vásárolt anyagok innen már természetbeni ellátássá alakulnak. Az ellátási láncok összevetése nagyon fontos a megismerésükhöz, és mivel a honvédségi ellátás megszervezésének mindkét lánc a részese, ezért az összefüggések feltárása nem haszontalan. Mindkét területen fontos felismerni, hogy a láncon belüli beszerzési folyamatok optimalizálása nagyban elősegíti a költségcsökkentést, és ez helytálló a közbeszerzések terén is.