A botulinum toxin egy rendkívül erélyes neurotoxin, melyet a Gram-pozítív anaerob spóraképző Clostridium botulinum termel. A toxinnak nyolc szerológiailag eltérő típusát különböztetjük meg az A, B, C (C1, C2), D, E, F, G és H, melyek eltérő antigén specifitással rendelkeznek. Az általuk okozott neuroparalytikus szindrómát, a botulizmus tüneteit már a 10. században is megfigyelték. Számos kutatást végeztek a toxin kimutatásának és izolálásának érdekében, azonban az első klinikai alkalmazás Alan Scott nevéhez fűződik, aki 1981-ben, a strabismust kezelte BoNT-A intramuszkuláris injekciójával. Napjainkban több mint 150 indikációra gyógyszerként is felhasználják Blokkoló hatását a neuromuszkuláris junctióban fejti ki, melynek értelmében gátolja az acetil-kolin vezikuláris exoctytózisát, így flaccid bénuláshoz vezet. Befolyása nem csak a harántcsíkolt- és a simaizmot beidegző rostokat érinti, hanem az exokrin mirigyeket innerváló vegetatív, kolinerg végkészülékeket is. Alkalmazása elsősorban a fokozott izomfeszüléssel, simaizom túlműködéssel, az autonóm beidegzés zavarához társuló kórképekben fontos, valamint a kozmetikai célú igénybevétele is nagy teret hódít. Elsősorban BoNT-A használnak e céllal, de mostanság a B es F típusút is sikeresen alkalmazták izom hyperaktivitásokban. Különböző eredetű dystoniák, spasticitások kezelésében rendkívüli fontosságú lehet, melynek következtében jelentős életminőség javulás várható a panaszok csökkentése révén. Megfigyelték, hogy dystoniában szenvedő betegek terápiájakor hamarabb következett be a fájdalom mérséklődése, és fejfájások számának csökkenése, mint az izmokat bénító hatása. A SNAP-25 gátlása révén, nem csak az acetil-kolin felszabadulását blokkolja, hanem a CGRP, a SP, és a glutamátét is, melyeknek nagy szerepe van a migrén kialakulásának pathomechanizmusában. Emiatt helyet kapott a krónikus migrén rohammegelőzésében. A botulinum toxin számos neurológiai, szemészeti, ortopédiai, urológiai és egyéb betegség esetén jelenthet megoldást, olyan esetekben is, melyek egyéb gyógyszerekre nem reagálnak. Elenyésző mellékhatásuk és a bizonyított pozitív eredmények tükrében, érdemes az orvoslás minden területén ismerni alkalmazásának lehetőségeit, hiszen a betegek mindennapjait jelentősen javíthatja.