Célul tűztem ki két eltérő élőhelytípusban; az erdőkben és a löszgyepekben a biológiai sokféleség változásainak vizsgálatát. A löszgyepek esetében tér-idő helyettesítéssel, eltérő szukcessziós stádiumú gyepállományokat kutattam. Vizsgáltam az őshonos fásszárúakkal történő cserjésedés hatására bekövetkező változásokat az összfajszámban, és külön a szárazgyepi fajok számában, valamint diverzitásában különböző diverzitási mutatók segítségével. Ezen kívül megvizsgáltam azt is, hogy van-e különbség az ősi és másodlagos gyepek cserjésedésre adott válaszában. Fontos eredménye a kutatásnak, hogy a löszgyepek viszonylag jól tűrik az őshonos fásszárúak térhódítását. Viszont a magas fásszárú borítottságú kategóriákban, 52%-nál nagyobb borításnál már határozottan csökkent az összfajszám és a szárazgyepi karaterfajok száma. Az erdők esetében több évtizeddel ezelőtti cönológiai felvételeket ismételtünk meg, tehát ez valós időbeli ismétlésnek számít. A nemzetközi vizsgálatokban arra kerestük a választ, hogy van-e kimutatható szerepe a lombkoronaszintnek az erdei aljnövényzet megnövekedett makroklimatikus hőmérséklettel szembeni védelme szempontjából, valamint van-e hatása a megnövekedett nitrogén-kiülepedésnek a különböző nagyságú elterjedési területtel rendelkező fajok erdőkben való előfordulására. A több európai országban végzett vizsgálataink eredménye szerint a világszinten megfigyelhető makroklimatikus változásokat az erdők aljnövényzete gyakran késéssel követi. Az aljnövényzet sokkal inkább az erdő helyi mikroklímája által szabályozott, és a makroklíma változását csak késéssel követi. Az aljnövényzet kis földrajzi elterjedéssel rendelkező fajai eredményeink szerint a nitrogén-kiülepedés hatására átadják a helyüket a nagyobb elterjedésű, generalista fajoknak. We aimed to investigate the biodiversity changes in two different habitat-types: loess-grasslands and forests. In loess-grasslands we investigated different succesional stages of grasslands with space-for-time substitutions. We studied the effect of native woody enchroachment on grassland plant biodiversity in loess steppe fragments by analysing the vegetation composition of grasslands subjected to increasing levels of encroachment. We studied both remnant and recovered grasslands. We found that woody encroachment affected the total richness of the herb layer and the species richness of dry-grassland species. For most of the listed variables we found the lowest values at the highest woody encroachment groups. In the forests, our study aimed to demonstrate changes of herb layer of near-natural forests in the last 5-6 decades We could confirm that canopy cover be able to save understorey vegetation against extreme effects of macroclimatic changes. Herb layer species with small geographic ranges are being replaced by more widely distributed species. These replacements respond to cumulative nitrogen-deposition.