Dolgozatom első felében, a szakirodalmi áttekintésben bemutattam a minőség és a minőségirányítás alapfogalmait, a leggyakoribb minőségirányítási rendszereket. A szakirodalmi áttekintés második felében azokat a jogszabályi változásokat írtam le, amik aktuálisan befolyásolják a gazdasági társaságok folyamatait. A jogszabályok, amikre fókuszáltam a dolgozatban a Panasztörvény (visszaélés-bejelentési rendszer), ESG- Fenntarthatósági keretrendszer, a GDPR-adatvédelmi rendelet kapcsolata a Kibervédelmi törvénnyel, DORA rendelettel. A dolgozatom második felében bemutattam egy mezőgazdasági szolgáltató és kereskedelmi vállalat tevékenységét, minőségirányítási rendszerét. Bemutattam, a szakirodalmi áttekintésben leírt jogszabályi változások cégre gyakorolt hatását, egy általam kiválasztott mezőgazdasági integrátor vállalat esetében. Az érintett compliance területek vizsgálatával azt a következtetést vontam le, hogy a minőségirányítási rendszerek, adatvédelmi és kiberbiztonsági, fenntarthatósági rendszerek közötti kapcsolat szoros és elengedhetetlen a modern üzleti környezetben. Dolgozatom végső következtetése az az integrált megközelítés fontossága volt. Ez azt jelenti, hogy a minőségirányítási rendszerekbe be kell építeni az adatvédelmi és kiberbiztonsági, fenntarthatósági szempontokat. Ezáltal a szervezet átfogóan és hatékonyan tudja kezelni az adatvédelemmel és kiberbiztonsággal, társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kihívásokat, miközben fenntartja a magas minőségi színvonalat. Az ilyen integráció segít a szabályozási megfelelőség biztosításában, az ügyfélbizalom fenntartásában és a potenciális kockázatok minimalizálásában. Ez a fajta megközelítés és a szoros együttműködés ezen rendszerek között biztosítja, hogy a szervezetek megfeleljenek a jogi előírásoknak, megvédjék ügyfeleik adatait, és fenntartsák a magas színvonalú szolgáltatást és termékminőséget. A dolgozat aktualitását mutatja, hogy napjainkban az egyik legnagyobb kockázat mind a cégek, mind a magányszemélyek részére a kibervédelmi fenyegetettség, ezért mindenképp kezelni kell ezeket a kockázatokat. Egyre több befektető veszi figyelembe, hogy a befektetése milyen környezeti, társadalmi hatásokkal jár, ezért egyre nagyobb az igény a vállalatok efféle osztályozására, vagyis ilyen típusú információnyújtásra, az ESG jelentésre. Dolgozatomban bemutattam, hogy az általam vizsgált vállalat hogyan reagált ezekre a társadalmi, jogszabályi kihívásokra.