A PRP talajkondicionáló szer első magyarországi alkalmazásának tapasztalatai
dc.contributor.advisor | Zsembeli, József | |
dc.contributor.author | Váradi, Marina | |
dc.contributor.department | DE--ATC--Mezőgazdaság- Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar | hu_HU |
dc.date.accessioned | 2011-10-25T09:40:34Z | |
dc.date.available | 2011-10-25T09:40:34Z | |
dc.date.created | 2011 | |
dc.date.issued | 2011-10-25T09:40:34Z | |
dc.description.abstract | Szakdolgozatom témája a PRP SOL talajkondicionáló szer alkalmazása és hatásvizsgálata. Első magyarországi alkalmazása a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutató Intézetben történik az 1997-óta folyó talajművelésű kísérletben. Célom ennek a talajkondicionáló szernek - a gyártó által ígért – a pozitív hatásainak a tesztelése volt, annak figyelembevételével, hogy az első alkalmazás utáni talajállapot felmérése még nem ad lehetőséget messzemenő következtetések levonására, de mindenképp hasznos alapját adja egy hosszabb távú, több évre kiterjedő vizsgálatsorozatnak. A PRP talajkondicionáló hatásainak vizsgálatára irányuló kísérletet a Debreceni Egyetem AGTC KIT Karcagi Kutatóintézetének H-1 jelű tábláján állítottuk be. A terület talajának típusa mély humusz rétegű, mélyben szolonyeces réti csernozjom. A PRP talajkondicionáló szert 2010. október 7-én, 150 kg/ha-os dózisban jutattuk ki a területre az alábbi vázlatnak megfelelő területarányokkal. A parcellákba 2011-ben napraforgó jelzőnövény került. 2011.04.12.-én kezdtem meg a talaj vizsgálatát. Vizsgálatom elsődleges célja a tábla nyolc különböző kezelésű és előveteményű pont meghatározása, GPS segítségével. A H1-es tábla őszi búza és ősz bükköny előveteményű részre van felosztva, mindkét elővetemény területe négy részből áll. Ez a négy terület fel van osztva kettő parcella hagyományos talajművelésű területre, amelyből az egyik be van szórva PRP talajkondicionáló szer, a másikba meg nem, továbbá fel van osztva kettő parcella redukált művelésű területre, az előző séma szerint. A koordinátákat rögzítettük a GPS készülékbe, a további vizsgálatok megkönnyítése végett. Ezeken a pontokon talajmintát vettem. Az áprilisi talajminta vételezéskor a talaj felső 5 cm-es rétegéből bolygatott mintákat gyűjtöttem. 2011 júliusában újra talajmintákat vételeztem. A mintavételt a már meglévő pontoknál négyszeres ismétléssel, 10 cm-ként 50 cm- es mélységig vettük és ismételten laboratóriumi elemzésre adtuk be. A DE AGTC KIT Karcagi Kutató Intézetéhez tartozó akkreditált laborba került sor a minták elemzésére. A talajminták kémiai analíziséhez a következő paramétereket határoztuk meg az érvényben lévő talajvizsgálati szabványok szerinti módszerekkel: pH, só, humusz, P2O5, KA, K2O, Ca, Mg, Na, NO3-N. | hu_HU |
dc.description.course | Környezetgazdálkodási agrármérnök Bsc. | hu_HU |
dc.description.degree | Bsc | hu_HU |
dc.format.extent | 61 | hu_HU |
dc.identifier.uri | http://hdl.handle.net/2437/115724 | |
dc.language.iso | hu | hu_HU |
dc.rights.access | no_restriction | hu_HU |
dc.subject | PRP | hu_HU |
dc.subject | talakondicionáló szer | hu_HU |
dc.subject | H-1 | hu_HU |
dc.subject | parcella | hu_HU |
dc.subject.dspace | DEENK Témalista::Mezőgazdaságtudomány::Talajtan | hu_HU |
dc.title | A PRP talajkondicionáló szer első magyarországi alkalmazásának tapasztalatai | hu_HU |