Uzsoratilalom a polgári jogban

dc.contributor.advisorCsécsy, Andrea
dc.contributor.authorNagy, Orsolya
dc.contributor.departmentDE--TEK--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2013-01-28T15:51:49Z
dc.date.available2013-01-28T15:51:49Z
dc.date.created2013
dc.date.issued2013-01-28T15:51:49Z
dc.description.abstractAz uzsorával kapcsolatos problémák közbeszédben való hangsúlyos megjelenése a történelem során időről időre valamilyen – első sorban gazdasági – válsághelyzetet jelzett. Az uzsoráról szóló értekezések sajnos napjainkban is aktuálisak. A gazdasági válság, azzal összefüggésben a munkahelyek megszűnése vagy a kölcsönök, különösen a devizában felvett kölcsönök törlesztő-részletének jelentős növekedése a társadalom igen széles rétegét taszította lehetetlen, kiszolgáltatott helyzetbe, ezért sokan puszta létfenntartásukért küzdenek. Széles körben pénzügyi támogatásra, segítségre sem az államtól, sem a pénzintézetektől, sem a hasonló problémákkal küzdő emberekről sem számíthatnak. Bűnözői körök szakosodtak arra, hogy az ilyen nehéz, kilátástalan helyzetben lévő embereknek igen magas (uzsora)kamatra nyújtsanak kölcsönt, amelynek visszafizetésére a „kiuzsorázottaknak” esélyük sincs, így folyamatos rettegésben, kilátástalanságban, egzisztenciájuk teljes feladásával kénytelenek élni. A problémakör fontosságát és növekvő jelentőségét jól jelzi az utóbbi évek jogalkotási tendenciája is. Az Országgyűlés 2008-ban törvényt fogadott el az uzsora jelenség visszaszorítására. A 2008. évi CXV. törvény módosította többek között a Ptk. 201. §-át és a Btk.-t is, kriminalizálta az uzsorát, megalkotta az uzsorabűncselekmény büntető törvényi tényállását. 2011-ben a jogalkotó nem találta kielégítőnek a szabályozást és újabb törvényt fogadott el az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról, amelyben szigorította a Btk. uzsora-bűncselekményre vonatkozó tényállását, valamint a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. tvr. módosításával az ügyész számára keresetindítási jogot biztosított az uzsorás szerződések semmiségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében. Értekezésem történeti áttekintést nyújtó részében bemutatom, hogy a római jog milyen eszközökkel, jogtechnikai megoldásokkal próbálta visszaszorítani a már az ókorban is komoly problémákat, társadalmi feszültséget, sőt gazdasági károkat okozó uzsorás szerződéseket. Megvizsgálom, hogy a magyar jogtörténetben hogyan jelent meg az uzsoratilalom. A jogrendszer az uzsorás szerződések ellen nem csak a polgári jog, hanem a büntetőjog eszközeivel is küzdött és küzd. Jelen dolgozatomban a polgári jogi vonatkozásokra koncentrálok, és csak érintőlegesen, a polgári jogi aspektusok tisztázásához elengedhetetlen mértékben foglalkozom a kapcsolódó büntetőjogi szabályokkal, illetve joggyakorlattal. Bemutatom, hogy a polgári jogdogmatika hogyan közelít az uzsorás szerződésekhez és részletesen elemzem a Ptk.-nak az uzsorás szerződésekre vonatkozó rendelkezését, bemutatom, milyen jogkövetkezmények kapcsolódnak az uzsorás szerződésekhez. A magyar szabályozás áttekintése után „nemzetközi kitekintés” cím alatt megvizsgálom más országok, jogrendszerek szabályozását, majd jogösszehasonlító elemzéssel igyekszem a magyar modellt elhelyezni a felvázolt modellek között. Diplomamunkám készítésének időszakában és a kézirat lezárásakor is folytak az új Ptk. kodifikációs munkálatai, ami nagyszerű lehetőséget teremt arra, hogy az elhúzódó jogszabály-előkészítés során született koncepciókban megvizsgáljam az uzsorás szerződésekre vonatkozó szabályokat, értékeljem az aktuális jogalkotási tendenciákat, végül de lege ferenda javaslatot fogalmazzak meg. Véleményem szerint a társadalomban és a gazdaságban tapasztalható krízis egyik szomorú következménye azon szerződések elterjedése, amelyeket a polgári jog uzsorásnak minősít. Az uzsora büntetőjogi és polgári jog szankcionálása, sőt a jelenség visszaszorítására alkalmazott valamennyi jogi eszköz önmagában pusztán „tüneti kezelésnek” tekinthető, ami – a háttérben meghúzódó okok megszüntetése nélkül – szükségszerűen nem vezethet eredményre. Mindezek ellenére meggyőződésem szerint a jogalkotónak és a jogalkalmazóknak a rendelkezésükre álló eszközökkel a lehető legszigorúbban és legkövetkezetesebben fel kell lépniük az „uzsora-jelenség” ellen, még akkor is, ha azt tapasztalják, hogy szélmalomharcot vívnak. Az uzsora ugyanis alapvetően bomlasztja a társadalmi kohéziót, gyengíti a legális gazdaságot. Nyomában bűnözői körök, csoportok szerveződnek, amelyek egzisztenciákat, családokat, életeket tesznek tönkre. Ezért az uzsora elleni folyamatos küzdelem fontos össztársadalmi érdek, amiben a büntetőjog mellett a polgári jognak is szerepet kell vállalnia.hu_HU
dc.description.coursejogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent44hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/156949
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectuzsoratilalomhu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleUzsoratilalom a polgári jogbanhu_HU
Fájlok